Bruck

Lajos, életképfestő, szül. Pápán (Veszprémm.) 1846 nov. Atyja a kereskedelmi pályára szánta, de B. már az iskolában megkedvelte a rajzot, s egyedüli vágya az volt, hogy művésszé legyen. Bécsben járt a képzőművészeti akadémiába, s nemcsak az akadémián dolgozva, hanem azonkivül is, egyre-másra festette az arcképeket. Ez a foglalkozás később annyira igénybe vette minden idejét, hogy az előadásokat elhanyagolta és sokszor Bécset is elhagyta, hogy Budapesten és Egerben megrendelőinek arcképeket fessen. Önálló kompoziciói ebből a korból csakis azok a életnagyságu alakok, melyeket a «Kursalon» egyik termének falára és mennyezetére festett. Az ezekért kapott pénzzel s a kormány ösztöndíjával indult utnak 1871., hogy a művészet remekeit meglássa és magát pályáján komolyabban is kiképezze. Először is Velencébe ment, hol két esztendeig tartózkodott; azután Rómát és Nápolyt látogatta meg, mindenütt nagy számmal készítve vázlatokat és tanulmányokat. Olaszországi utjának emléke volt az a kép is (a velencei Rialto-hid), mellyel 1873. először szerepelt nyilvánosan a bécsi köztárlaton. Olaszországból hazatérve, tanulmányait dolgozta föl, melyek közül hármat Türr tábornok vásárolt meg a képzőművészeti társulat tárlatából. Más pártfogója azonban nem igen akadt, s igy ujra fölvette a vándorbotot. Utjában több városban megfordult; volt Salzburgban, Kölnben, Rotterdamban, Amsterdamban, Antwerpenben, Brüsszelben, majd Ostendén át Londonba ment, hol egy hónapig maradt. Szive ezután Párisba, a modern művészet Mekkájába vonta, hová 1874. nov. érkezett meg. Itt eleinte sokat kellett küzdenie, mert Németországban elsajátított modora teljes ellentétben állott a francia izléssel. B. mindent idealizáló, édeskés kompoziciókat készített, Párisban pedig a való élet erőteljes ábrázolását kivánták tőle. Sokat kellett tanulnia, de még többet elfelednie, mig Párisban némi feltünést kelthetett. Első figyelemre méltatott műve az Erdő szélén c. festmény volt az 1876-i Salonban; ezt követte 1877. a Départ pour la ville (Utazás a városba), mely nevét már jóhangzásuvá tette. Ez időtől fogva minden Salonban állított ki ujabb képeket, melyek tárgyait rendesen a magyar népéletből merítette és melyek közül nevezetesebbek: A távollevő levele, Elhagyatva, A kivándorló, Vashámorban stb. E képek metszetek és fényképek utján egytől-egyik ismeretesekké váltak és B.-nak még Amerikából is számos megrendelőt szeretek. B. az utóbbi időkben Párisból Londonba tette át lakását, hol mint genre- és arcképfestő egyaránt a keresettebb művészek közé tartozik.

Forrás: A Pallas nagy lexikona