Bruges

(flamandul: Brügge), Ny.-Flandria tartomány fővárosa Belgiumban, püspöki székhely a Gandi-, Sluisi- és Ostendei-csatornák találkozásánál, 47.033 lak., vászonszövéssel, csipkekészítéssel, cukorfinomítóval és bőrgyártással. A széles utcákból és régi házakból álló város jelentékenyebb épületei: a vásárcsarnok, 107 m. magas toronnyal és harangjátékkal, gót izlésben épült városházzal; a Mária-templom (XII. sz.-ból) magas toronnyal, Bátor Károly és leányának, Burgundiai Máriának siremlékével, de Crayer, van Oost és mások értékes festményeivel; az Üdvözítőről elnevezett templom, szintén értékes festményekkel van Oosttól, van Hoektól és Memlingtől; az 500 év óta fennálló Szt. János-kórház értékes festményekkel (hat, Memlingtől) és szt. Orsolya ereklyeszekrényével, amelyre Memling a 11.000 kölni szűz kinszenvedését festette és melyet a város mint legnagyobb kincsét őrzi. Az emlékszobrok: Memling márvány-, van Eyck ércszobra és Koninck Péternek és Breidel Jánosnak, a brugesi vezéreknek a Courtrai melletti csatában (1302), 1887. fölállított emléke. A kulturális intézmények: művészakadémia, muzeum, nyilvános könyvtár, konzervatórium, athaeneum, hajósiskola, több jótékony intézet stb. Egykor virágzó kereskedése, bár 2-300 tonnás hajók az Ostendei-csatornán egész a városig feljöhetnek, nagyon aláhanyatlott; 1889. kikötőjében, hol 100 hajó is elfér egyszerre, 119 hajó fordult meg, közel 29.000 tonnatartalommal. B. már 867. kapta az első erődítményeit. III. Balduin 960. falakkal vette körül; ugyanekkor már élénk kereskedést üzött Angliával. Midőn Flandriai Balduin 1204. a kelet-római császárságot alapította, B. kereskedelmi összeköttetéseit K-re is kiterjesztette. A XIII-XV. sz.-ban a hanzavárosok és Anglia áruinak fő rakodó helyévé és a világkereskedelem egyik gócpontjává lett. Azonban kikötőinek eliszaposodása, a belzavarok és különösen II. Fülöp uralma alatt a vallási üldözések okozta kivándorlások hanyatlását siettették. Még a XVI. sz.-ban azonban Colbert B.-ből hozatta Párisba a mestereket, hogy ott a gobelin-készítésre a franciákat megtanítsák.

Forrás: A Pallas nagy lexikona