1. János Rezső gróf, osztrák diplomata, született Hágában 1763 nov. 21., megh. Bécsben 1834 febr. 12. Graubündeni nemesi családból származott, mely 1690. a birodalmi bárói rangot kapta. Osztrák követ volt Hágában (1790) és Baselben (1792). Később szász követté nevezték ki. 1815 óta 1822-ig elnöke volt a frankfurti ujjászervezett szövetségi tanácsnak, később karlsruhei és 1833. stuttgarti követ lett. Mint valóságos titkos tanácsos államminiszter és az udvari bizottság elnöke halt meg.
2. B. Károly Ferdinánd gróf, osztrák miniszter, az előbbinek fia, szül. 1797. máj. 17., megh. Bécsben 1865 okt. 28. Mint követ működött Karlsurheban (1828), Suttgartban (1838), Turinban (1844) és Pétervárott (1848), ahol a magyar szabadságharc idejében nagy befolyást gyakorolt. Schwarzenberg herceg oldalán a drezdai konferenciákban is képviselte Ausztriát. 1851. követnek ment Londonba, ahol az 1848-49. évi események következtében megingott barátságos viszeny helyreállítása érdekében működött. Schwarzenberg halála után 1852 ápril 11. a külügy és a császári ház minisztere, valamint a minisztertanács elnöke lett. Ez állásában nagy mérsékletet tanusított és a béke fentartása mellett buzgólkodott. Közvetítő politikáját azonban, kivált a krimi háboruban s általában a keleti kérdésben, nem kisérte szerencse. Elnökölt az 1855. bécsi konferenciákon, 1856 márc. 30. pedig mint Ausztria követe aláirta a III. párisi békeszerződést. 1859. máj. 17. az olasz háboru küszöbén a császár őt állásától felmentette s azóta birtokain élt. (Wurzbach II. 204.)
Forrás: A Pallas nagy lexikona
Buol-Schauenstein
