1. az egykori Ó-Kasztiliát alkotó 8 tartomány egyike, Santander, Bilbao, Alava, Logrono, Segovia, Valladolid és Palencia közt, 14196 km2 területtel, 338551 lak., 12 partidos judicialesre fölosztva. Nagyon hegyes. Az Oca, Obarenes, a Demanda, Urbian és Cantabri-hegyek takarják, amelyeken sok a legelő; ezért számosak a juhai és szarvasmarhái. Különböző ásványokban is gazdag. Az Ebro, Duero, Pisuerga, Arlanzon és Arlanza öntözik. - 2. Az ugyanily nevü tartomány fővárosa, érseki székhely, fontos katonai állomás, a Vena és Arlanzon összefolyásánál, 851 m. magasságban, (1887) 31301 lak., gyapju- és Spanyolországban hires sajtkereskedéssel. B. hegyoldalon, amfiteátrumszerüleg épült; nagyobbára szük és egyenetlen utcákból áll. Több, nagyobbára szökőkutakkal ellátott terei közül legszebb a 3 oldalról portikussal körülvett Plaza de Gobernio III. Károly emlékszobrával. Jelentekenyebb épületei: a városháza Cidnek és nejének Ximenesnek földi maradványaival, amelyeket 1842. hoztak ide a San Pedro de Cardena kolostorból; a Velascos-palota; a szobrokkal ékesített porta Santa Maria, főképen pedig a magaslaton 1221. megkezdett hires gót székesegyház, két 90 m. magas karcsu toronnyal, gazdagon diszített sok szép kápolnával és síremlékekkel. Másik szép templom még a San-Esteban (1280-1350-ig épült). Vega külvárosában és az Arlanzon partjain gyönyörü ligetek és fás sétahelyek vannak. Cid egykori lakóhelyén a szobra áll. 11/2 km.-nyire van a híres, 1187. alapított las Huelgas apácakolostor, több kasztiliai király és királyné sírjával; a kolostor főnöknője egykoron a királynő után Spanyolország első asszonya volt. 4 km.-re B.-tól van az 1441. alapított La Cartuja de Miraflores II. don Juan és portugál Izabella nagyszerü alabastrom siremlékével, Gil de Siloe remekművével. Várát ujabban megerősítették. B. 844. alapíttatott; Kasztilia és Leon királyainak volt egy ideig székhelye; ekkor élte virágzása korát. 1087. VI. Alfonz Toledoba tette székhelyét amikor hanyatlani kezdett, de egész a moriskok kiüzetéséig (1609) gazdag és virágzó kereskedő város volt; ekkor azonban annyira elnéptelenedett, hogy a XVII. sz. közepe felé a házak nagyobb része üresen állt, az utcákon alig lehetett embert látni s az egykori 80 ezernyi lakosságnak csak egy kicsiny töredéke maradt meg régi helyén. A franciák 1808. foglalták el. 1812. az angolok hiába igyekeztek visszafoglalni.
Forrás: A Pallas nagy lexikona
Burgos
