az építészetben a kevésbbé jó építészeti anyagnak jobbal való elfödése, részint használhatóság, részint díszítés céljából. Már az asszir építészet kőlemezekkel, mázos cserepekkel burkolta vastag agyagfalait. A római, ó-keresztény, középkori és renaissance építészet nagyon kedvelte a márvánnyal, később az égetett mázos agyaglemezekkel való diszítést, mely diszítésmód tovább fejleszthetőségének, különösen a vassal kapcsolatban csak a legutóbbi időkben is több fényes bizonyítékát mutatták az 1889-ki párisi nemzetközi kiállítás épületei.
Forrás: A Pallas nagy lexikona
Burkolás
