Büntetési tételek

A büntető törvények nemcsak a büntetendő cselekményeknek tényálladékát határozzák meg, hanem megállapítják egyuttal a büntetendő cselekményre alkalmazandó büntetést. A btkv. 1. §-ában kifejezett elv, hogy senki se büntethető más büntetéssel, mint amelyet az őt terhelő a cselekményre annak elkövetése előtt a törvény megállapított, a bűntetőjognak általánosan elfogadott elvét képezi. A törvény által megállapított büntetés lehet a) feltétlenül határozott, p. halál v. öt évi börtön, amely esetben a birónak nincs más feladata, mint a bűnösség megállapítása után a törvény által megállapított büntetési tételt, tehát a például felhozott esetek elsejében a halálbüntetést, másikában az öt évi börtönt kimondani. Az alanyi bűnösséget, a bűntettnek szubjektiv momentumát, amelynél fogva az azonos nemü bűntettek között soha sincs kettő, mely akárcsak ugy hasonlítana egymáshoz mint egyik tojás a másikhoz, teljesen tekinteten kivül hagyó ily büntetési tételek fölött pálcát tört a tudomány, s a halálbüntetést fentartott btkv-ek között a magyar btkv.-et illeti a dicsőség, hogy ezt a legsulyosabb büntetést sem állapítja meg - ellentétben p. a német btkv.-vel - abszolut büntetéstképen, hanem megengedi a birónak, hogy enyhítő körülmények fenforgása esetén enyhébb büntetést alkalmazzon. b) Az a) alattinak éppen ellentétét képeznék az abszolute határozatlan büntetések, amelyeknek még neme sem, vagy ha az igen, sem legkisebb sem legnagyobb mértéke meghatározva nincsen. Kodifikált törvényekben az ilyen abszolut határozatlan büntetések nem fordulnak elő s szabályt képeznek c) az u. n. relative vagy viszonylag meghatározott B., amelyeknek t. i. ugy legkisebb mint legmagasabb mértékök törvényileg meg van határozva. Ilyen B. p. 5-10 évig terjedhető börtön.
A B. felállításánál két szempont irányadó. Nem szabad sem felette tágasaknak, sem felette szükeknek lenniök. A kelleténél tágabb B. a határozatlan büntetésekhez közelednek, s tág tért nyitnak a birói önkénynek, s akadályozzák a lényegileg hasonló bűntetteknek hasonló megbüntetését. A felette szűk B.-t viszont a szubjektiv mozzanatok kellő méltatásában akadályozzák a birót s igy a tettnek individuális megitélését lehetetlenné teszik. A magyar btkv.-ek, eltekintve a csak öt évig terjedhető fogháztól, s a még rövidebb elzárástól, szabadságvesztés-büntetéseknél kevés kivétellel az öttel való felosztást fogadták el. A bűntetteknek határozott idejü szabadságbüntetése eszerint akként fokoztatik: 5 évig, 5-10 évig, 10-15 évig. d) A relative határozatlan B. azok, amelyeknél csak a legmagasabb mértékét határozza meg a törvény, melyet a biró meg nem haladhat, mig azon alul mind a büntetés enyhébb neme, mind pedig csekélyebb mértéke között szabadon választhatja azt, melyet a tett és annak körülményei valamint a tettes személyes viszonyai szempontjából igazságosnak tart. E rendszert fogadta volna el az 1843. évi magyar btkvi javaslat. Hiánya a tett objektiv sulyának teljes félreismerése, melynek mint állandónak s változatlannak a törvény által való megállapítása nem csak nem lehetetlen, de ellenkezőleg kivánatos. A c) és d) rendszerek fölötti duló harc a büntetőjogban a minimum kérdése alatt (minimum fentartása, eltörlése) ismeretes.
A két rendszernek közvetítését célozza az a rendszer, mely rendes körülmények között a minimumban s a maximumban meghatározott rendes B.-hez köti a birót, de felhatalmazza egyuttal arra is, hogy midőn tulnyomó enyhítő körülmények fenforgása esetén a rendes büntetésnek legkisebb mértéke is aránytalanul sulyos volna, a legkisebb mértéken alul is leszállhasson, sőt enyhébb büntetési nemre is áttérhessen. Ez v. ugy történhetik, hogy a törvény két B. t állít fel, melynek egyike a rendes a másik tulnyomó enyhítő körülmények esetén alkalmazandó rendkivüli B., igy p. a német btkv., vagy pedig a törvény általános részében a birónak rendkivüli enyhítési jogát és ennek terjedelmét általános szabály határozza meg. Igy a magyar büntetőtörvénykönyv, melynek idevonatkozó 92. §-át a külföld legnevezetesebb tudósai a törvénykönyv gyöngyének nevezték el.

Forrás: A Pallas nagy lexikona