Bűntett

Tágabb értelemben büntetendő cselekmény általában. Büntetendő az a cselekmény melyet a tételes törvény annak nyilvánít. Szükebb értelemben B. a büntetendő cselekményeknek csak egyik osztályát jelenti. E tekintetben fontos a kettős és hármas felosztás. Az első a büntetendő cselekményeknek két faját különbözteti meg, u. m. bűntetteket és kihágásokat, amelyek elvileg különböznek egymástól, amennyiben B.-ek csak oly cselekmények amelyek konkrét jogsértést v. jogveszélyeztetést tartalmaznak, p. emberölés, testi sértés, lopás, mig a kihágások oly cselekmények, amelyek konkrét jogokat nem sértenek nem veszélyeztetnek, de könnyen veszélyesekké válhatnak, p. a sebes hajtás. A hármas felosztás a büntetés szerint a büntetendő cselekményeknek három faját különbözteti meg, u. m. bűntetteket, vétségeket és kihágásokat. A kettős felosztást elfogadta és legtökéletesebben keresztülvitte az olasz btkv. A magyar btkvek a francia jogból származó hármas felosztást fogadták el. Helyesen felismerik azonban, hogy elvileg csak a kihágások különböznek a bűntettektől és a vétségektől, mig emezek között nincs elvi v. minőségi, hanem csak mennyiségi vagy suly szerint való különbség, mert vétséget is épp ugy, mint bűntettet csak jogsértö vagy jogveszélyeztetö cselekmények képeznek. Ennek felismerése kevésbbé nyilvánul abban, hogy a bűntettek és vétségekről külön (az 1878: V. t.-c.) és a kihágásokról ismét külön btkv. (1879: XL. t.-c.) intézkedik, mint abban, hogy annak megitélésénél, vajjon vm. cselékmény bűntett-e v. vétség eltéröleg a német btkv. által is elfogadott francia rendszertől, nem a btkvben megállapított büntetési tétel, vagyis nem az u. n. absztrakt, hanem a biró által alkalmazott konkrét büntetés irányadó. P. 50 frtot meghaladó értéknek ellopása bűntettet képez s börtönnel büntetendő de ha a biró a fenforgó enyhítő körülmények tekintetbe vételével fogházbüntetést, tehát vétségi büntetést alkalmaz, a cselekmény is vétséggé minősül. Ezt korrekcionalizációnak nevezik. A magyar btkv. e kihágásokról egyébiránt viszont több oly cselekményt nyilvánít kihágásnak, mely az elvi határvonal szerint nem kihágás, p. csekély értékü élelmi v. élvezeti cikkeknek ellopását. A magyar btkv. szerint halállal, fegyházzal, börtönnel, v. öt évnél nem rövidebb tartamu államfogházzal büntetett cselekmény bűntettet képez.
B. alanya, tárgya. 1. B. alanya a modern felfogás szerint csak az ember lehet, habár a történelemben állatok ellen hozott s végrehajtott büntető itéletekkel is találkozunk. Az ember is csak annyiban, amennyiben beszámítási képességgel bir (l. Beszámítás). Továbbá csak az egyes emberek, de nem a jogi személyek, amelyeknél a bünösség mindig azon személyeket terheli, kik a büntetendő cselekményt elkövették, amint ezt a magyar btkv. a bukás esetében meghatározottan rendeli, habár ujabban többen a jogi személyeknek büntethetőségét nemcsak jogilag lehetségesnek, de kivánatosnak is hirdetik. De habár igaz, hogy némely büntetési nemekkel, p. pénzbüntetéssel jogi személyek is sujthatók s hogy a jogi személyek cselekvési képességének feltételei a büntető jogban épp úgy, mint a magánjogban v. a közjogban, lényegileg azonosak, s jogosultnak látszik azért p. Liszt kérdése, hogy ha a jogi személy szerződéseket köthet, miért nem köthetne uzsorás v. csalást tartalmazó szerződéseket is? A kérdés mindig arra megy vissza, kit terhel s kit terhelhet a bünösség? A jogi személyt, mint ilyet, vagy pedig azokat kik a büntetendő cselekményt megállapító szerződést megkötötték? S a kérdés eddig legalább mindig ez utóbbi értelemben döntetett el. Ami természetesen ki nem zárja lehetőségét a jogi személy ellen való intézkedéseknek, melyek annak megszüntetéséig is terjedhetnek. 2. B. tárgya nem az az ember vagy dolog, mely ellen a merénylet irányul, hanem a jog a büntetés tulajdonképi tárgyát mindig a törvény által védett jogérdek (a németek által u. n. Rechtsgut) képezi, amely felfogásnak gyakorlatilag is fontos következményei vannak. A gyakorlatban azonban B. tárgya alatt az előbbit is szokás érteni.
B.-ek osztályozása. A B. többféle osztályozását ismeri az elmélet. Igy megkülönböztetnek: 1. természeti és tételes bűntettet aszerint, amint büntetendőségek a cselekmény természetében, az igazság általános elveiben v. csak az állam tételes intézkedéseiben gyökerezik. Az ujabb felfogás ezt a felosztást méltón veti el, mert bűntett csak az, ami büntetendő; büntetendő pedig csak az, amit a törvény annak nyilvánít. Nullum crimen sine lege. 2. Formális és materiális bűntettek; emezeknél a tényálladékhoz bizonyos anyagi eredmény szükséges, amazoknál nem. Igy formális a becsületsértés, materiális az emberölés. 3. Nyomokat hagyó és nyomokat nem hagyó bűntettek (delicta facti permanentis, és facti transeuntis). 4. Közös és különös B., aszerint, amint mindenki által v. csak bizonyos osztályu személyek, p. közhivatalnok által elkövethetők. 5. Cselekvésiek v. mulasztásiak (l. Mulasztási bűntettek). 6. Pillanatnyi és folytonos bűntettek; ilyen p. a fogvatartás. 7. Egyszerüek és összetett (complex) bűntettek, aszerint, amint egy v. több jogot sértenek. A tételes törvény több egyszerü tényálladékból összetett bűntettet különösen akkor alkot, midőn az összetett bűntett sulyosabb büntetést érdemel, mint a minő a bünhalmazat szabályai szerint alkalmaztathatnék. 8. Üzletszerü, iparszerü, szokásos B., melyeket némelyek kollektiv B.-eknek neveznek, s melyek iránt az elmélet teljes megállapodásra még nem jutott. Igy különösen az irányban, vajjon a cselekménynek egyszeri elkövetése megállapítja-e az üzletszerüség fogalmát vagy sem. 9. Büntetésökre nézve: a) főbenjárók (delicta capitalia) v. nem főbenjárók aszerint, amint halállal büntettetnek, v. sem; b) közönséges, minősített és privilegizált B. aszerint amint a rendes v. a rendesnél sulyosabb v. annál enyhébb büntetés alá esnek. Minősített p. a betöréses lopás, privilegizált a gyermekölés. A bűntetteket továbbá tárgyuk vagyis az általuk sértett jogérdek szerint szokás osztályozni, s igy szokás megkülönböztetni az államhatóság, az élet, a testi épség, a vagyon, a becsület, a szemérem ellen való B.-t stb., anélkül, hogy ez irányban is egyetértésre jutott volna a tudomány, s bizvást azt mondhatni, hogy ahány iró, annyi rendszer. A magyar btkv. azért a tárgy szerint való osztályozást mellőzte.

Forrás: A Pallas nagy lexikona