bőr

bőr bűr fn 

1. Hártyás hüvely, hurkabőr. A hurkabűrt szerették a macskák, sokszor csak a hurka bűrit ették meg. 

2. Hártyaszerű réteg. Bőrt kap: folyadék, pép lehűléskor hártyaszerű réteget kap. A lekvárt kiteszem a napra, hogy bűrt kapjon. 

3. Bűr visszája: <megmunkálandó> állati bőr húsos oldala. 

Sz: Húzza a bűrt: horkol. Úgy elverlek/elraklak, hogy rostának se lesz jó a bűröd: nagyon megverlek. 
Úgy megverlek, hogy a bűröddel számolsz: nagyon megverlek. 
Majd lesül a bűr a kípirül: nagyon szégyelli magát
Nem sül le a bűr az orcádrul?!: szégyellhetnéd magad! 
A bűr hűjjík rád!: <átok:> halj meg! 
A bűr hűjjík rád, de ne örek korodra!: <átok:> fiatalon halj meg! 
Jó lessz, ha vigyázol a bűrödre!: vigyázz, mert verést kapsz! 
Vam bűr a kípin: nagyon arcátlan
Nem fér a bűribe: a) nyugtalan, izgága viselkedésű. b) <gyerek> féktelenül jókedvű. Viszket a bűri: <gyereknek> túlságosan jó a kedve, hamarosan verést kap. 
Viszket a bűri, vesztit érzi: izgágasága bajba sodorhatja. 
Majt kiugrik a bűribül: nagyon örül. 
Fílti a bűrit: félti az életét. 
A bűrt is lenyúzná az emberrűl kiszipolyozza az embert. 
Jó bűrbe van: jó egészségnek örvend. 
A bűribe: <tréfás kitérő válasz a Hol van (pl.) Feri? – kérdésre>.  
Nem szeretnék a bűribe lenni: nem cserélnék vele. 
Húzza a bűrt a fagyon: horkol. 
Ne ríj, kitelik a bűrödbűl: <vigasztalásul mondják a síró kisgyereknek, ha elvágja a kezét v. felhorzsolja a bőrét>.
Rászáratt a bűr: nagyon sovány. 
Gyenge bűrbe van, még a hóhér se nyúzná meg a bűrijír: nagyon gyenge az egészsége. 
Annyi a píze, hogy a bűre alá se férne: sok pénze van. 
Annyit eszik, amennyi a bűre alá fér: sokat eszik. 
Annyit hazudik, amennyi a bűre alá fér: sokat hazudik. 
Nem szégyelli magát, mert héd bűr van (a kípin) rajta: szégyentelen ember. — 
Ojan erőss, mint a bűr: <pl. ruha> nagyon erős. 
Ojan az arca bűre, mint az apácák hasa: puha és fehér. 

Km: Minden ember a maga bűrit viszi a vásárba: mindenki a saját kockázatára cselekszik. 


Forrás: