előke előke fn 1. áKisgyerek nyakába kötöttñ kendő v. kötényféle. Az előkét a kizsgyerek nyakába kötik, hogy ne csurogjon a ruhájára az ítel. 2. A kemence szájához állított, sárból tapasztott v. vaslemezből készített fedőlap, mely megakadályozza a hő eltávozását. Az előke átalába tömör vas, nagyon nehéz.
Forrás: Kálnási Árpád