kárál

kárál kárál i 1. <Tyúk> rekedtes, elnyújtott hangot ad. 2. <> szájaskodik, pöröl. 3. <> locsog, fecseg. Km: Amék tyúk sokat kárál, keveset tojik: aki sokat beszél, kevésre ér a dolgával.

Forrás: Kálnási Árpád