kitart

kitart kitart i 1. Eltart, elegendő vmi vmeddig. A kenyírnekvaló mék kitart az újig.

2. Kitartya az árát/árábul: sokat kér vmiért. 

3. <Jószágot> élelemmel ellát. 

4. Kitartya magát: büszke, gőgös, önérzetes.

5. <Kosárfonásnál:> eltér, elüt. Az ötözs gyűrűzísek az elfonást a munkadarabbúl kitartanák.

Forrás: Kálnási Árpád