pár1 pár fn <Jelzői használatban:> aratásnál a kaszás és a marokszedő. A gazda tísz pár aratót fogadott.
Sz: Nem párja, csak cimborája: <két igavonó állat stb.> nem illik egymáshoz.
Ö. agyarpár, koszorúspár, költőpár, mátkapár, nyoszolyópár, orsópár.
Forrás: Kálnási Árpád