ritka mn 1. Ritka fürtű guba: olyan guba, amelynek szövetébe kevesebb fürtöt raktak. 2. Ritka ruha: laza szövésű gézszerű anyagból készült kendő, ebbe teszik pl. a gomolyát. Vót ijen ritka ruha neki, amibe nyomtuk a gomoját. 3. Ritka rosta: tág lyukú rosta, amelyen még a búzaszem is átfér. Ritka szita: durvább liszthez való, gyér szövésű szita. A ritka szita átengette a lisztet, de femmaratt a szemét. Sz: Ritka szíp haja van: (tréf) ti. gyér a haja.
Forrás: Kálnási Árpád