sőre

sőre sőre fn/mn

 

I. fn Hizlalni való v. hizlalt szarvasmarha, főleg tinó, ökör. Befokták sőrének, hizlalták. Sőrére fog: szarvasmarhát hizlalni kezd.

 

II. mn Hizlalásra fogott <szarvasmarha>.

 

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár