oly intézet, amely ben kiszárított, kitömött, borszeszben v. más folyadékban konzervált állatokat, vagy esetleg különböző anyagokból p. viaszból készített utánzatokat őriznek és állítanak ki közszemlére. E helyeken az állatokat általában az állattani rendszer elvei szerint állítják ki, vagy a legfelsőbb rangu gerincesektől kezdve lefelé, vagy pedig a legalsóbb rangu véglényektől kezdve fölfelé haladó sorrendben s az egyes fajokat rendesen több példányban a tenyész-egyének és fiatalok között levő különbség érzékeltetése végett, valamint az életmód különböző jelenségeit feltüntető ugynevezett biologiai csoportokban. Ezek mellé sorakoznak aztán a bonctani viszonyokat feltüntető ugynevezett anatómiai készítmények és a gerinces állatoknál a csontvázak. Különben kitömni csakis az emlős állatokat, madarakat, a nagyobb csuszó-mászókat és halakat szokták; a kagylókat, csigákat, korallokat, a tüskebőrü állatokat és szivacsokat egyszerüen kiszáritják, a rovarokat, pókokat, különösen pedig az előbbieket kiszárítva gombostűkre szurják. Mindezeket aztán a lehetőségig óvni kell a portól és a kártékony rovaroktól. A lágytestü állatokat, milyenek a férgek, meduzák, kisebb halak stb. borszesszel telt üvegekben helyezik el.
Régebben csakis az egyetemi városokban voltak állattani muzeumok és főleg az egyetemi oktatásnál szerepeltek. Ma már minden valamirevaló városban találunk ilyeneket, főleg ha valami magasabb tanintézetük van. Az ilyen vidéki állattani muzeumok azonban legfőképen az illető vidék állatjainak összegyüjtésére szoritkoznak, amilyenek p. nálunk az «Erdélyi Muzeumegylet» az északmagyarországi Kárpátegylet», s a «Délmagyarországi Muzeum» stb. állattani muzeumai. A nagyobb állattani muzeumok már a hazai állatfajok összegyüjtése mellett más világrészekből valókat is szereznek, hogy a látogatóknak annál több tanulságosat nyujthassanak. Hazánkban egyetlen ilyen állattani muzeum a «Magyar Nemzeti Múzeum» állattára (Budapest VIII. Muzeumkörut, M. Nemz. Muzeum-épület II. emelet). Különben bizonyos fokig ehhez sorakozik a budapesti kir. tud. egyetem «zoologiai és komparativ-anatómiai muzeuma» (Budapest VIII. Muzeumkörut 4. II. emelet), továbbá a kolozsvári tud. egyetem «állat- és összehasonlító bonctani intézete» (Kolozsvár, Muzeumkert, állattani intézet), amelyekben a tanításhoz szükséges anatómiai és fejlődéstani készítmények és a hazai állatfajok mellett a nevezetesebb külföldi állatfajok egy részét is megtaláljuk. Az ilyen nagyobb állattani muzeumokban aztán kellő rendszerességgel a lehetőségig külön csoportosítják a hazai és külön a külföldi állatfajokat. Az európai állattani muzeumok között a leggazdagabb a londoni «British Musem», ezután következik a párisi, bécsi, berlini, pétervári, budapesti, kopenhágai, leideni stb.
Forrás: A Pallas nagy lexikona