Az állatok kegyetlen bántalmazásának megakadályozására alakulnak, főleg 1824 óta Anglia kezdeményezésére s arra is törekednek, hogy a házi és egyéb állatok emberséges bánásmódban részesüljenek, mert a nemes érzelmek hathatós terjesztése szoros összefüggésben van az állatokkal való bánásmóddal. Az állatvédelem törvényes intézkedésekkel és a társadalom megnyerésével az állatvilágot a tudattanság v. durvaság okozta bántalmazásoktól igyekszik megóvni, s azok ellen, akik figyelmeztetésükre nem hajolnak, a hatóságok által történő megtorlását is sürgeti, amennyiben p. hazánkban az, aki nyilvánosan botrányt okozó módon állatot kinoz, v. azt durván bántalmazza, úgyszintén, aki az állatkinzás ellen kiadott rendeleteket megszegi, elzárással, pénzbüntetéssel sujtható. Az állatvédelem érdekében 1820-ban a «Tudományos Gyüjtemény» 1842-ben a «Mezei Naptár» hozott közleményeket. Kubinyi Ágoston 1843-ban, az orvosok és természet vizsgálók nagygyülésén 12 aranyat tüzött ki az állatvédelem méltatására vállalkozó pályamű megirására. 1845-ben alakult meg először, dr. Balogh Pál buzditására Pesten az első állat-védő egylet, de tevékenységet nem fejtett ki. 1870-ben Zlamál Vilmos, az állatgyógyintézet igazgatója kisérlelte meg annak ujjászervezését. Két év után a kisérlet meghiusult, mig végre 1883-ban Herman Ottó, Királyi Pál, Werther Alvin és Fenyvessy Ferenc létrehozták a most is fennálló Országos Állatvédő egyletet, melynek céljaira Röck Szilárd ötvenezer forintot hagyományozott. Testvéregylet van még Kassán és Zágrábban. (V. ö. Állatok: őre. Az országos Állatvédő egylet évkönyvei. Állatvédő Naptár. Szerkeszti dr. Szalkay Gyula igazgató-titkár.).
Forrás: A Pallas nagy lexikona
Állatvédő egyesületek
