Brucit

magnézium-hidroxid (Mg)HO)2); többnyire egy kevés vasat is tartalmaz. Különösen geológiai szempontból érdekes ásvány, mert képződése a dolomitból (szénsavas magnézium és szénsavas mész vegyülete) helyenként nagyon tanulságosan konstatálható. Igy Tirolban a Fassa völgyben Predazzo vidékén, ahol az eruptiv kőzetektől metamorfizált dolomit B.-tá és mészpáttá változott. Nagy, többnyire zöldes szinü, rostos leveles halmazokban találni ott a B.-ot fehér és szemcsés mészkőben, vagy pedig a B. és a szemcsés mészkő (márvány) oly bensőleg van egymással keveredve, hogy a kettőnek keveréke egy sajátságot fehér vagy szürke márvány, melyet predazzit-nak vagy penkatit-nak neveznek. É-Amerikában szerpentinben (Pennszilvánia: Texas, Lancaster; New-Jersey; Hoboken) kristályokban is terem, még pedig néha nagy hatszöges rendszerbeli fennőtt táblás romboéderes kristályokban, továbbá leveles tömegekben, melyeknek tökéletes hasadása (a bázis-lapokkal egyközösen) s gyöngyfénye leveles gipszre emlékeztet. Vékony lemezei hajlékonyak. Szintelen, fehér vagy zöldes. K. 2. fs. 2,2-2,3. A levegőn idő multán veszti fényét s átlátszóságát, mert széndioxidot vesz fel; nagy mennyiségü szénvasfelvétel által hidromagnezittá változik. Savakban oldódik.

Forrás: A Pallas nagy lexikona