Burgasz

(görögül: Pirgosz), kikötő város a 12 km.-nyi széles és 15 km.-nyire a szárazföldbe benyuló B.-i öbölnél, a Fekete-tenger Ny-i partjainak e legnagyobb bemélyedésénél, a Vajaköi-i és Atanaszköi-i lagunák közt, egy agyagos domb K-i oldalán, 6543 lak., kik közt 2799 bolgár, 1943 görög, 1262 török, 274 spanyol zsidó stb. 2 mecsettel, bolgár, görög templommal, zsinagógával. Belsejében a deszkabódék közt emelkedő ujabb épületek, irodák, konzulátusok, árutárak stb., továbbá széles, fasorokkal beültetett utcái mutatják, hogy ujabban emelkedő város. Jó kikötője nincs, csak hosszu, fából készített kikötőhidakkal ellátott révpartja; ezért a téli viharok idejében a hajók a közeli Csingene-kikötőben kénytelenek menedéket keresni. Csak aratás után van partjain élénkebb élet. A forgalmat a szófia-B.-i vasut, az odessza-konstantinápolyi hajójáratok, a Messageries maritimes (2 hetenkint egyszer) és a Courtji és társa török gőzhajózási-társaság tartja fenn. Kivisznek gabonát, gyapjut, faggyut, vajat, sajtot és rózsavizet. Az osztrák-magyar monárkiának alkonzula van benne. 15 km.-nyire tőle, teljesen kopár helyen, Lodsaköi falunál van egy 42°C meleg vizforrás és az Aitoszi-fürdő, az «Aitoska Lodsa», amelynek kupolás fürdőházát a nagy Szoliman (1510-1566) szultán építtette. E fürdőt már a rómaiak az anchialosi Aquae Calidae, a bizánciak pedig Megale Therme néven ismerték. Justinianus megerősíttette; ez erődöt II. Henrik latin császár 1206. leromboltatta. A kormány határozata szerint B. kikötőjét hadi kikötővé fogják átalakítani, mely célra 7 millió frankot utalványoztak.

Forrás: A Pallas nagy lexikona