Busbecq

(ejtsd: büszbek) Augerius Ghislain de, államférfiu és tudós, Ghislain György természetes fia, szül. Comminesben Flandriában 1522., megh. Maillot várban 1592 okt. 28. Tanulmányait Louvainban, Párisban Velencében, Bolognában és Pádovában végezte. Mint diplomata Ausztria ügyeivel Angolországban foglalatoskodván, I. Ferdinánd magyar király Bécsbe hivta s az 1552-ben Konstantinápolyba indítandó nevezetes követséggel bizta meg. Hazánkon átutaztában itt s különösen Budán a török udvarnál sok ideig tartózkodott. Innen Kis-Ázsiába is átrándult tudom expedicióra s ez alkalommal felfedezte az Ancyranum-i feliratot. (L. Pallas Nagy Lexikona I. 599.) 1554. résztvett I. Ferdinánd király angol követségében; 1553. II. Szolimán szultánnal Amáziában 6 havi, később 8 évi fegyverszünetet közvetített és 1556-62-ig, hét éven át, mint I. Ferdinánd magyar király és német császár követe, Konstantinápolyban tartózkodott. Itt többnyire tudományos vizsgálatokkal, kéziratok és természeti tárgyak gyüjtésével foglalatoskodott. Legjobban szerette a növényeket s a keleti eredetü kerti virágoknak az európai kertekben való elterjesztésére nevezetesen közreműködött. A Konstantinápoly környékén gyüjtött növényeket, hagymákat v. magvakat t. i. a botanikusoknak, nevezetesen a magyar flóra halhatatlan hősének, Clusius-nak, a bécsi császári kert számára, valamint Prágába Matthiolusnak is elküldözte. Visszatérte után II. Miksa császár gyermekeinek nevelője lett; 1579-ben Anna főhercegnőt Madridba kisérte, midőn ez II. Fülöppel összekelt; 1571-ben pedig Rudolf és Ernő főhercegekkel visszatért Németországba. 1574 óta IX. Károly francia király özvegyének (Erzsébetnek) birtokait kezelte Franciaországban; a vallási villongások elől azonban Flandriába menekült, hol 1592-ben egy kalandorcsapat megtámadta, mely alkalommal annyira megijedt, hogy forró lázba esett, melynek ugyanez évben Maillot várában Rouen mellett, áldozatul esett. Összes műveinek hazai kiadása: A. G. Busbequii omnia quae extant opera. Dum positiones ex universa Philosophia ex Elementis Matheseos apud scholas Pias publice propugnaret Nob. Ac Erud. D. Thomas Toth A. A. LL. et Philosophiae Auditor emeritus. Ex institutionibus Jac. Ant. Valero a D. Thoma Aqu. Scholarum Piarum. Pesthini VIII. id. Sept. 1761. (Forster és Daniel: Life and letters of Ogier Ghiselin de B., London 1880, 2 kötet.) A genti botanikus kertben orgonafa meg a tulipánok ezrei között van a mellszobra, melyet Van Hulthem bőkezüségéből Parmentier szobrász alkotott.

Forrás: A Pallas nagy lexikona