Busch

1. Emil, német iparos, szül. Berlinben 1820 aug. 6. 1845 után átvette bátyjának, Dunckernek látszerüzletét s iparágát igen nagy tökélyre emelte, főleg a tábori látcsövek és a szinházi látcsövek előállítása terén.1872-ben e gyárat részvénytársulat vette át, mely Rathenover optische Industrieanstalt céggel még ma is fönáll.
2. B. Gyula Hermann Móric, német publicista, szül. Drezdában 1821 febr. 13. 1856-59. A trieszti osztrák Lloyd háromszor küldte Keletre. Utazási leirásai:Egypten (1858); Griechenland (1859); Die Türkei (Trieszt 1881); Eine Wallfahrt nach Jerusalem (Lipcse 1881); Bilder aus dem Orient (Trieszt1862); A Bismarck-politikát a lipcsei Grenzbote hirlap szerkesztésével igyekezett támogatni, s 1870. A berlini külügyi kormányhoz hivták meg, hogy Bismarck kancellárral személyes érintkezésben lehessen s ugy terjessze ennek eszméit a sajtóban. Legnagyobb sikerét a naplószerüen irt Graf Bismarck und seine Leute während des Krieges mit Frankreich c. könyvével érte el (Lipcse 1878; 7-ik kiadás 1889), melynek kiegészítői: Neue Tagebuchsblätter (Lipcse 1879); és Unser Reichskanzler (u. o. 1884).
3. B. János, német teologus, szül. Zwolleban 1389.,megh. Sultában 1479. Nagy tevékenységet fejtett ki különböző kolostorok reformálása körül és fokról-fokra emelkedett az egyházi méltóságokban;1450. a neuwerki kolostor prépostja és a város archidiakonusa lett;a baseli zsinaton hozott, a kolostorok reformálására vonatkozó határozatok erélyes végrehajtásában a velf fejedelmek is segítségére voltak. Irásai: A windesheimi kolostor krónikája (Chronicon Windesemense, kiadta Rosweydus, Antwerpen 1628); De reformatione monasteriorum quorundam Saxoniae (Leibnitzii Scriptaiban Braunschweig; 2 kötet) stb.
4. B. Kelemen Ágost, német iró és politikus, szül. Kölnben 1834 máj. 20. Nyelv- és természettudományokat hallgatott Göttingában és Berlinben. 1849-51-ig az Unióba rándult, honnan elégületlenül tért vissza Európába. (V. ö. Wanderungen zwischen Hudson und Mississippi 1853, 2 köt. c. művét. 1856-66. a trieszti LIoyd-társulat megbizásából beutazta a Keletet. V. ö. Aegypten (1858); Griechenland (1859); Die Türkei (3. kiad. 1881); Eine Wallfahrt nach Jerusalem (3. kiad. 1881); Bilder aus Griechenland (1863); Bilder aus dem Orient (1863). 1857. Segédszerkesztője volt a Grenzbote-nak, melyet 1859 óta önállón szerkesztett. 1864. Frigyes augustenburgi hercegnek Schleswig-Holsteinra emelt igényeit védte tollával. 1866-67-ig Bismarck megbizásából a hannoveri sajto cenzoraként működött. (Das Übergangsjahr in Hannover 1868.) 1869. Lenormantnak Manuel d'Histoire ancienne de l'Orient cimü művéből adott ki (hiányos) kivonatot (2. kiadás 3. kötet 1871-72). 1870. jelent meg a Gesch. der Mormonen c. munka is. 1870 elején Bismarck a külügyi minisztériumba hivta és ezóta B. a kancellárnak mindenben szolgálatrakész iródeákja lett, ki urának politikáját a hivatalos sajtóban szakadatlanul magasztalta és védelmezte. A francia háboruban is hű kisérője volt Bismarcknak, kinek élményeit és megjegyzéseit napló alakjában pontosan feljegyzé, és 1878. Graf Bismarck und seine Leute während des Kriegs mit Frankreich (2 köt. 1878, 7. kiad. 1889) c. könyvében kiadta. 1872. a pétervári követséghez küldték, 1873. átvette a Hannoverischer Courier szerkesztését, 1877. Konstantinápolyban működött a német követségnél, 1878. a berlini kongresszuson mint titkár szerepelt. Amellett kulturtörténeti tanulmányokkal foglalkozott: Deutscher Volkshumor (1877); Deutscher Volksglaube (1877); Wunderliche Heilige; Religiöse und politische Geheimsbünde u. Sekten (1879). Azonfelül kiadta: Amerikanische Humoristen (1875) és Amerikanische Novellisten (1878). Ugyanez évben visszatért Bismarck szárnyai alá, kinek politikáját a Grenzbote hasábjain föltétlenül védelmezte. 1879-ben néhány hónapig Budapesten a német konzulátust vezette. 1881. titkos követségi tanácsos lett, 1885. pedig Bukarestbe ment követnek. Fentebb említett művének kiegészítéseül szolgálnak a Neue Tagebuchsblätter (1879) és Unser Reichskanzler (2 köt. 1884, népies kiad. 1888).
5. B. Vilmos, német sebész, szül. Marburgban 1826 jan. 5., megh. Bonnban, mint az ottani sebészeti klinika főnöke 1881 nov. 24. Munkái: Beobachtungen über Anatomie und Entwickelung einiger wirbellosen Seetiere (Berl. 1851); Chirurg. Beobachtungen, gesammelt in der chirurg. Universitätsklinik zu Berlin (u. o. 1854); Lehrbuch der Chirurgie (u. o. 1857-69)
6. B. Vilmos, rajzoló, szül. Wiedensahlban (Hannover) 1833 ápril. 15. Művészeti tanulmányait a düsseldorfi, antwerpeni és müncheni akadémián végezte. Mióta 1859-ben a Fliegende Blätterben első torzképeit kiadta, majd humoros, majd szatirikus rajzai a többnyire szintén általa irt versecskék kiséretében óriási elterjedtségnek és népszerüségnek örvendenek. Legsikerültebb művei: Max und Moritz, Hans Huckebein, Der heil. Antonius von Padua, Die fromme Helene. Magyar fordításban: Marci és Miska Két lurkó furfangjai. Hét énekben 96 torzrajzzal. B. után irta Cziklay Lajos (Budapest 1892. Lampel Róbert), Ugri Matyi a vészmadár, A fúvópuska, A fürdő. B. után irta Cziklay Lajos (1892, u. o.).

Forrás: A Pallas nagy lexikona