Cabet

István, francia szocialista, szül. Dijonban 1788 jan. 2., megh. St. Louisban (Missouri) 1856 nov. 9. Egyideig gimnáziumi tanár volt; késöbb jogot hallgatott s szülővárosában mint ügyvéd telepedett meg. A restauráció után a radikális köztársaságiakhoz csatlakozott. Miután politikai tüntetésekben való részvétele miatt az ügyvédség gyakorlásától eltiltották, Párisba költözött s jelentékeny szerepet vitt a karbonári-klubban, melynek beavatott tagjai közé tartozott. A juliusi forradalomban is élénken részt vett. 1831-ben Côte d'Orban képviselönek választották, a kamarában a szélsőbalpárthoz csatlakozott. Ekkor irta meg az 1830-iki forradalom történetét is (megj. Páris 1832) és Le Populaire címmel radikális vasárnapi lapot indított meg. Lázító cikkei miatt azonban 1834. 2 évi börtönre itélték, mire ö londonba menekült. Angliában Morus, Campanella, Morelly, Buonarotti művei olvasása által kommunistává változott át, noha a tulzókkal szemben a kommunizmus céljainak békés és törvényes eszközökkel való megoldását óhajtja. Kommunisztikus eszméit Voyage en Icarie, roman philosophique et social (Páris 1842, 5 kiad. 1843; németül Hipplertöl 1848) c. művében kifejtette. 1839. közbocsánatot kapott és visszatért hazájába, hol eszméinek hiveket toborzott, kommunisztikus egyleteket alakított; hivei communistes icariensnek nevezték magukat. 1847. elhatározta, hogy barátjaival Texasba kivándorol és ott kommunisztikus gyarmatot alapít, de az 1848. forradalom kitörése késleltette szándéka keresztülvitelét és C. ekkor magában Franciaországban vélte eszméit megvalósíthatni. De a juniusi harc után le kellett mondania e reményről és most 44 társával csakugyan Texasba hajózott. Társai azonban csakhamar kiábrándultak reményeikből, söt C.-t csalás miatt beperelték, kit aztán a szajnai kerületi törvényszék 2 évi börtönre és polgári jogainak 5 évre való elvesztésére itélt el. C. időközben Franciaországba visszatért és 1851. a felebbezési törvényszékhez folyamodott, mely őt 1851 jul. 26. ártatlannak nyilvánitotta. Az 1851 dec. 2-iki államcsiny után az általa alapított Nauvoo «ikarosi» telepítvényen telepedett le (Illinios), ahol 1856. uj jövevényektöl támogatva, diktaturát alapított, de néhány héttel késöbb a gyarmatosok uralmának végett vetettek. C. ekkor St. Louisba menekült, hol nemsokára meghalt.

Forrás: A Pallas nagy lexikona