György, ev. Lelkész; szül. Késmárkon, megh. Neérén, Szepes vmegyében 1589 végén, vagy 1590 elején. Straszburgban 1570 körül fejezte be tanulását s ennek közelében Scilticheimban kapott lelkészi állást. A Flacius-féle nézetet vallván az eredeti bűnről, mintegy tiz évvel később ellentétbe jutott tiszttársaival, de utóbb szülőföldén tett látogatása alkalmával nehány magyarországi lelkész előtt visszavonta véleményét s teljesen a Copncordiae Formula-hoz csatlakozott. Csakhamar ezután Neérén, aStansith Horváth Gergely birtokán lett lelkész. Ő kezdte meg 1586. A svájci reformációval rokonszenvező felső-magyarországi lekészek elleni támadásokat, több művében szállva szembe álláspotjukkal. E működésének szintere már 1587. Csepreg lett, hol nemcsak lelkészi, hanem tanítói kötelességek is vártak reá. Itt főleg Beythéval szemben küzdött, de csak kevés ideig, mert a következő évben ismét Neérén volt lelkész. Munkái: Neue Zeitung (1586); Warnung vor der Sacramentirer Zwinglianer und Calvnisten Lehre (Bártfa 1586); Proba der Calvinischen Merkzeichen (H. n. 1587); Sendbrief ... (Mogyorókerék 1587). V. ö. Ráth György: A felső-magyarországi kriptokálvinisták hitvitázó irodalmáról. (Irodalomtörtéenti Közlemények 1892.)
Forrás: A Pallas nagy lexikona