Büdös mészkő

bitumenes mészkő; ugy nevezik, mert ráütésekor vagy dörzsölésekor kellemetlen, bitument kiérző szagot áraszt. Elég gyakori mindenütt, de különösen a diasz-szisztéma Zechstein emeletében találni nagy tömegben. Van büdös quarc is, ugyancsak bitumen tartalmu.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Büdös banka

l. Banka.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Bűd

(Tisza- ), nagyközség Szabolcs vármegye dadai alsó j.-ban, (1891) 1857 magy. lak., vasuti állomással.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Büdös

a B. barlangról nevezetes vulkáni hegy Alsó-Torja határában, Háromszék vmegye kézdi járásában, a Bodoki hegységben, 1174 méternyi magasságra emelkedik. Hazánk egyik nevezetessége az 1053 m.- nyi magasságban nylló B.- barlang, mely 2 m. széles, 6 m. magas és 14 méter hosszu; belsejében szénsav- és kénhidrogén-gázok özönlenek fel, melyek fenekén összegyülnek; e gázok 95,49%- a széndioxidból, 0,56% kénhidrogénből, 0,01% oxigénből és 3,64% nitrogénből állanak; gyógycélokra használják, a csuzban és köszvényben szenvedő betegek a barlangban levő padokon ülve használják e légfürdőt; meglátogatásához nagy óvatosság kell, miután a fejlődő gázok fulasztólag hatnak s már sok látogató vesztét okozták. A barlang tetejéről kénsav- és timsótartalmu viz csepeg le, melyet a nép szembajok ellen használ. Hasonló, de kevésbbé nevezetes a Timsós- és a Gyilkos-barlang. A B. tövében több gyógyforrás (Katalin sósforrás, Károlyforrás, Timsósforrás, Várpadforrás, Hammas stb.) s primitiv fürdő (ujabban Bálványosfüred) van, K-re pedig az Első magyar szénsavgyár, melybe a szénsavgázokat a kénbarlangból 4 km. hosszú ólomcsövekben vezetik; a gázok itt sűrűség által cseppfolyó állapotba mennek át s ily uton naponként 150 kg. szénsavat nyernek a barlangnak gáztömegébőI. A B. barlang tulajdonosai: báró Apor Gábor és gr. Mikes Benedekné. Közelében emelkedik Bálványos vára.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Büchel

Eduárd, német rézmetsző, szül. Eisenbergben 1835 ápr. 22. Legjobb munkája Holbein Jane Seymour-jának metszete a bécsi képzőművészeti egylet számára. Felemlítendők még: Tizian Madonnája (Drezda 1865); Murillo Szt. Rodrigueze; Boltraffio Madonnája (Budapest 1874); Franceschini Bűnbánó Magdalénája (Drezda) stb.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Büd-Szent-Mihály

nagyközség, Szabolcs vármegye dadai alsó j.-ban, (1891) 1294 házzal és 6903 magyar lak. (köztük 5085 evang. és 534 izrael.) van takarékpénztára., vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Itt van Dessewffy Aurél gróf angol félvér-ménese és sertéstenyésztése.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Bühler

János György, ném. szanszkritista szül. Borstelben (Hannovera) 1837 julius. 19-én. Sokáig (1863-80) működött Bombayban az Elphinstone Collegeban, s mint tanfelügyelő egész Indiában. Indiából visszatérve 1881. az ó-ind filologia és régiségtan tanára lett Bécsben. Munkái: A Digest of Hindu law (1867-69); Pancatantra (1868-69); Apastamba Dharmasutra (1868); Daçakumaracarita (1873); Vikramankadevacarita (1875); Three new edicts of Açoka (1877); Paiyalacchi (1878); Apastamba and Gautama; Vasishtha and Baudhayana; Manu; Leitfaden für den Elementarkursus des Sanskrit (Bécs 1883); Über das Leben des Jaina-Mönches Hemacandra (Bécs 1889); Die ind. Inschriften und das Alter der ind. Kunstpoesie (u. o. 1890). Jelenleg a hindu tanulmányok egyik legelső képviselője.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Bükkösd

(Buchschachen), kisközség Vas vármegye felső-őri j.- ban, (1891) 1007 német lak.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Büdingen

város Hessen nagyhercegség Felső-Hessen kerületében, az Isenburg-Büdingeni herceg székhelye, 2770 lak.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Bühl

járási székhely Badenben Baden kerületben termékeny vidéken (Goldenes Land), (1890) 3002 lak. gyapot- és cérnafonókkal, jelentékeny (affenthali) borkereskedéssel. 4 km.-re tőle Affenthal, bortermeléssel.

Forrás: A Pallas nagy lexikona