Betáblázás

(intabulatio), pénzbeli követeléseknek az ingatlan vagyonnal való biztosítása a telekkönyv (l o) intezményének életbe léptetése előtti jogunk értelmében Az 1723: CVII t-c elvén a birói gyakorlat által képződött B csak csőd esetén adott a hitelezőnek elsőségi jogot. Az 1840: XXI t-c -ben szabályozott B. hatálya csődön kivül az volt, hogy az adós ingatlanait eladta és a betáblázott követelés tőle behajtható nem volt, az ingatlannak vevője tartozott fizetni. A B az által történt hogy a követelés a törvényhatóságnál vezetett nyilvános könyvben feljegyeztetett. Ezt megelőzőleg az eredeti adóslevelet a közgyülésen felolvasták, és utóbb a B megtörténtét az okiraton záradékképen igazolták. A megyei közgyülésen általános B-t lehetett kieszközölni, melynél fogva annak joghatálya kiterjedt az adósnak a megyében levő minden ingatlan vagyonára. A szab kir. városokban a hitelező köteles volt kijelölni adósának azt az igatlanát, amelyre a B-t intézni kivánja; ezért meg volt hagyva a városoknak, hogy a betáblázási könyvet a földkönyvvel összekössék. 1849-ben az 1840: XXI t-c hatályon kivül helyeztetvén, a járásbiróságoknál telek- és betáblázási könyvek vezetése rendeltetett. A B-sal terhelendő ingatlanokat itt már okvetlenül meg kellett jelölni A telekkönyvi rendszer és ezzel a jelzálogok nyilvánosságának és különlegességének rendszere életbe lépvén, a végett, hogy a különlegesség követelményének elég tétessék, az 1855 dec 15-iki rendelet módot nyujtott arra hogy a B által nyert jog jelzálogi joggá alakíttassék át az osztr. ált. polg. törvénykönyv értelmében. E célra a betáblázott követeléseket be kellett jelenteni. A bejelentés következtében a telekkönyvi hatóság a feleket meghallgatta és ennek utána esetleg elrendelte a követelésnek jelzálogi átkebelezését. Köznyelven a legujabb időig is B-nak nevezik a zálogjog telekkönyvi bekeblezését.
B a váltójogban Bár a váltó a követelés jogcímét nem tartalmazza, lejárt váltók alapján az előjegyzés az elfogadó ellen elrendeltetik, a kibocsátó és forgatók ellen csupán a visszkereseti jog fenntartásának előfeltétele mellett; bekebelezésre csak akkor elégséges a váltó, ha a váltókötelezett magán a váltón vagy külön okiraton utólag kipótolja azon hiányokat, melyek a bekebelezést gátolják. A telekkönyvi hatóság hivatalból vizsgálja a váltó érvényességét és a váltókövetelés fennállását a váltótörvény alapján, azért elévült váltó alapján előjegyzésnek nincs helye.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Betét

általában a megtakarítás és kamatoztatás céljából a betétek kamatoztatásával foglalkozó vállalatoknál való tőkeelhelyezés. A betétüzlettel foglalkozhatnak magánosok, társulatok és az állam. A magáncégek, kik a betétüzlettel foglalkoznak, a bankárok (l. o.), a társulatok pedig a bankok (l. o.), takarékpénztárak (l. o.). Az állam vagy közvetlenül fogad el B.-ket, melyekről kamatozó kincstári utalványokat, ú. n. tresorokat ad ki, vagy pedig a postatakarékpénztárak (l. o.) útján kamatoztatja a takarékbetéteket. A B.-k történhetnek betéti könyvecskékre, folyó számlára, cheque-számlára vagy végre pénztári jegyekre. A B.-k alatt itt jobbára csak a betéti könyvecskékre elhelyezett takarékbetétekről szólunk, míg a B.-k többi fajtái az illető jelszavak alatt beszéltetnek meg. A takarékosságnak fontos erkölcsi és nemzetgazdasági szerepe van a népek életében és bár a nemzetgazdaságilag fejlettebb államokban a megtakarított tőkék inkább értékpapirokban helyeztetnek el, a takarékbetétek növekedése és fejenkénti eloszlása is mutatja a nemzetek gazdagságát, takarékossági hajlamát. A takarékbetétek szaporodása Magyarországon rendkivül kedvező és sokkal nagyobb, mint a népek növekedése. Az összes hazai hitelintézeteknél 1870. 134.33 millió frtnyi takarékbetét volt elhelyezve, miből fejenkint 9.89 frt esett, ellenben 1889. 510.54 millió frtra rugott a takarékbetétek összege, amiből fejenkint 28.59 frt esett. A takarékbetétek évi növekedése volt 1870. összesen 10·99 millió frt, fejenkint 0·80 frt, 1889. ellenben összesen 28·59 millió frt, fejenkint 1·88 frt figyelembe veendő itt azonban, hogy a takarékbetéteket nemcsak az új B.-k növelik, hanem a már betett tőkék tőkésített kamatja is. A külföldi államokban a közönséges takarékpénztáraknál elhelyezve volt betétek összege volt a lélekszámhoz való arányban, tehát fejenkint: Dániában 100·03 frt, Svájcban 80·75 frt, Badenben 64·56 frt, Hessenben 53·10 frt, Norvégiában 51·86 frt, Poroszországban 49·39 frt, Ausztriában 48·89 frt, az északamerikai Egyesült-Államokban 47·59 frt, Franciaországban 26·12 frt, Bajorországban 14·73 frt, Olaszországban 14·31 frt.
A takarékbetéteknél még fontos különbség van abban, vajjon az elhelyezést kereső tőkék csak rövid időre helyeztetnek-e el a pénzintézeteknél, mint általában az üzletemberek forgó tőkéi, vagy állandóan ott gyümölcsöztetnek-e mint megtakarítások. Magyarországon a betétek lassu mozgása azt mutatja, hogy a betevők többsége állandó kamatozásra helyezi el tőkéit. A betétek nagysága szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy Magyarországon a nagyobb B.-ek az uralkodók és az egy betéti könyvecskébe eső összeg volt átlagban: Magyarországon 773 frt, az északamerikai Egyesült-Allamokban 743 frt, Ausztriában 528 frt, Badenben 415 frt, Olaszországban 333 frt, Dániában 301 frt, Poroszországban 287 frt, Svájcban 276 frt, Norvégiában 226 frt, Franciaországban 186 frt, Szászországban 173 frt, Németalföldön 155 frt, Bajorországban 147 frt. A B.-ek kamatozását az általános kamatviszonyok szerint az illető betétüzlettel foglalkozó üzletek állapítják meg, de a betevők figyelembe veszik az illető betéti intézet megbizhatóságát is. A kamatozásra befolyással van a. pénzintézeteknél elhelyezett tőkéből folyó jövedelemnek megadóztatásáról szóló 1883. évi VII. t.-c., mely a.betétek kamataira 10% tőkekamat- és járadékadót vet ki. A B.-ek elhelyezésénél felmondási határidő tüzetik ki oly célból, hogy a pénzintézetek a kivételnél megrohanásnak ne legyenek kitéve. Ugyanis. a pénzintézetek; hogy az elhelyezett tőkéket gyümölcsöztethessék, a betéteket részint kölcsönökbe, részint magasabban kamatozó papirokba helyezik el, melyek nem mindig folyósíthatók azonnal. Oly esetekben, mikor a betevők bizalma csökken, különösen háború esetekben, vagy ha az illető intézetről rossz hírek vannak elterjedve, a betevők egyszerre követelik vissza pénzüket, megrohanják az illető intézetet, mely ha nem tudja a szükséges készpénzt előteremteni, fizetésképtelenné lesz. Ezért iparkodnak a pénzintézetek a B.-eket lehetőleg úgy elhelyezni, váltóleszámítolásban, értékpapirokban, hogy a B.-k minél mozgóbbak legyenek, míg a hosszu törlesztésre adott jelzálog-kölcsönökbe B.-ek nem helyezhetők el. A B.-ek összegét úgy lefelé, mint fölfelé is korlátozni szokták. Takarékpénztáraknál a B.-et minimuma rendszerint 1 frt; némely intézeteknél, mint a pesti hazai első takarékpénztár egyesületnél is 5 frt, a postatakarékpénztárnál pedig 50 kr. Ennél kisebb összegeket első betétül nem fogadnak el, utóbb pedig a minimum sokszorosát meghaladó törtrészeket nem kamatoztatják. Legkisebb a minimum az ugynevezett penny-bankoknál, melyeknek hazája Skótország és amelyek mintájára nálunk is alakultak már egyes vidékeken, többek között Békés vmegyében is u. n. picula-bankok, népbankok, melyek a legkisebb B.-et is elfogadják. Az apró B.-ek rendszerét követik az úgynevezett takarékjegyek (l. o.), melyekkel azonos a postatakarékpénztárnak az az intézkedése, hogy levélbélyegek is elfogadtatnak betétül. A maximum csak arra szorítkozik, hogy egy könyvecskére bizonyos megállapított összegnél több nem tehető be, illetőleg csak alacsonyabb kamatláb mellett helyezhető el. A postatakarékpénztárnál az 1000 frtot meghaladó betét már nem kamatozik. A kamatok rendszerint félévenkint a tőkéhez csatoltatnak és ezentul, mint a tőke, szintén kamatoznak. Némely pénzintézetnél a betévők betétük arányában részesülnek az intézet nyereségének egy bizonyos hányadában is, de ez a módozat még nem tudott eléggé elterjedni. Ahol a takarékpénztárak (l. o.) községi intézmények, ott a betevők befolyást gyakorolnak az intézet vezetésére is. Ezeknél az intézeteknél a tiszta nyereség közcélokra fordíttatik. Az állami takarék-pénztárak a B.-eket csak kamatozó értékpapirokban helyezhetik el gyümölcsözésre.
B. (zene), oly zenedarab, mely valamely nagyobb zeneműbe p. dalműbe utólagosan beillesztetik. Ily B.-ek célja vapy az, hogy a drámai hely tetet jelentékenyebbé tegye, vagy hogy valamely énekesnek egy oldalu bravourjának kifejtésére nyújtson alkalmat. Dalmüvekben a B.-ek csak kivételesen fordulnak elő, mig ellenben a katolikus isteni tisztelet zenével ellátott szertartásainál, főképen a misénél mindig előfordulnak és pedig a graduale és offertorium alkalmával.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Bethesda

(az irgalom háza), gyógyító erejü tó volt Jeruzsálem mellett (János evang. 5. fej. 2.). csarnokokkal a betegek számára. Most a zsidóknál és keresztényeknél gyakran kórházak neve. - B. a neve Budapesten a bpesti német reform. egyház által fantartott s protestáns diakonisszák vezetése alatt álló hasonszenvi korháznak.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Betegedés

(morbiditas), a statisztikában a betegedési esetek aránya, viszonyítva az egészségesek (élők) számához. A betegedési statisztika csak úgy felelne meg teljesen, ha minden B-t felölelne Ez azonban lehetetlen; az orvosoknak egyes országokban erre a célra való megkisérlett szövetkezése eredményre nem vezetett. Igy tehát a B-statisztika jobbadán két forrásra van utalva: 1 kórházi B-re; ez adatok felhasználásánál mindig szem előtt tartandó, hogy a kórházakat mindig csak az alsóbb osztályok szokták felkeresni (de ezek sem minden betegségben), valamint hogy az általános kórházakban gyermekeket alig ápolnak és így ezek nem is szolgáltathatják a gyermekbetegségek megbizható statisztikáját. 2 fertőző B-ek. Ott, ahol a fertőző betegségek tekintetében bejelentési kényszer létezik, ezen statisztikai forrás a legfontosabbak közé sorozandó. Budapesten a bejelentési kényszer az 1881-ben Kőrösi indítványára hozatott be (hatásáról v ö Egészség 1889) és jelenleg a következő betegségekre terjed ki: kolera, hagymáz, himlő, vörheny, kanyaró, croup-difteria, egyiptomi szembaj, vérhas, hökhurut, orbánc, gyermekágyi láz, influenza. Figyelmet érdemel a zárt testületek (katonák, munkások, vasuti alkalmazottak stb) betegedési statisztikája.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Betegszállítók

l. Sebesültvivők.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Beszuki

Jáva szigetén egyike a legkeletibb tartományoknak. Ny-on Probolingo tartománnyal, egyebütt a tengerrel határos Banyuvangit is ide számítva; területe 9656 km2 (1888) 611693 lak, Nagyobbára hegyes; főtermékei: dohány, kávé és cukor. Főhelye a tengerparton fekvő B.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Bethfage

(a. m. füge-hely), falu az Olajfák-hegyének DK-i részén, Bethania közelében, a Jeruzsálemből Jerikóba vezető út mellett (Máté XXI, 1.: Lukács XIX 29, 37.); innen indult el Jézus Jeruzálembe való ünnepélyes bevonulására. A XII. században B.-t az 1877. talált feliratok és festmények tanusága szerint áthelyezték az Olajfák-hegyének főcsúcsa és Bethania közé.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Betegek-állomása

(beteg-nyugállomás) Egészségügyi intézetek, amelyekben a hadszinhelyről elszállított betegek és sebesültek rövid ideig pihennek, vagy meg is hálhatnak s ahol orvosi segélyt, orvosságot és eledelt is kaphatnak.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Béta függvény

l. Függvény.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Betegséggombák

l. Baktériumok.

Forrás: A Pallas nagy lexikona