Athosz

hegy és hegyfok Európai-Törökországban, 50 km. hosszu, szélein szaggatott, belsejében hegyekkel takart és olaj- v. gyümölcsfákkal beültetett földnyelven, mely a régiektől Chalcidicenek nevezett félsziget délkeleti vége; a görögök Ájosz Órosz-nak, a keleten használatos frankok nyelvén Monte Santo-nak, szláv nyelven Szvjeta Gorának, a törökök pedig Ainorosznak hivják. Az A. messziről fohér mészkő-kopnak látszik; magassága 1935 m. A földnyelvet Pravlika nevü 2285 m. széles földszoros csatolja a Balkán-félszigethez. Ezt a földszorost vágatta keresztül Xerxés a persák királya, mely átvágásnak nyomai maig is láthatók. A. ma sajátos szerzetes-köztársaság székhelye, amely 20 kolostorból, 10 faluból (szkete) 250 magános cellából és 150 remetelakból áll, amelyekben mintegy 5000 szerzetes és ugyanannyi szolga lakik. A kolostorok kétfélék: cenobiták és monasztira idioritma; amazokban a barátok egy apátnak alávetve közösen együtt élnek, emezekben szabadjukra vannak hagyva és a kolostortól csak bort és kenyeret kapnak. A barátok közt, akik a különböző görög-keleti vallásu nemzetekből kerülnek ki és igen józan életet élnek, a kormányt 20 küldöttből (minden klastromból egy) és 4 elnökből (kik minden évben más-más 4 kolostorból kerülnek ki) álló testület gyakorolja; ez kezeli a fegyelmet, a vagyont és gondoskodik a szuultánnak fizetendő adóról. A kormányzó testület Karieszben, a hegyfok közepén, 2000 m. magasban;.egy völgyben fekvő faluban székel, melynek 400-500 tisztán férfi lakosa van; ugyanitt lakik az aga bosztandsi az a török tiszt is, aki közvetítő a szt. szinodus és szultán közt. Más törököt, valamint nőt az A.-on nem törnek meg. A kolostorok. templomok és kápolnák különböző nemzetek alapítványai; köztük legjelentékenyebb az állítólag a X. századból való Lavra kolostor, amely az A. hegy lábanál áll. Miként a többi, ez is erődhöz hasonlít, amelyben két templom van és a leggazdagabb könyvtár. Egykoron e klastromok a görög tudományosságnak és a keresztény bizanci művészetnek középpontjai voltak; most is nagy könyvtárakat és 13,000 kéziratot foglalnak magukban. amelyek nagyobbára teologiai tartalmuak, de régiségöknél és diszítéseiknél fogva diplomatikai és paleografiai szempontból igen becsesek: a barátok csak őrzik, de nem forgatják. ( V. ö. Boltz: Die Bibliotheken der Klöster des A., Bonn, 1881. és az A.-hegyi kolostorok könyveinek jegyzékét Lambros Spiridiontól I. k. 1. r. Athén, 1888.) A. a görög-keletiek fontos bucsujáró helye; de már az ó-korban is szent helynek tekintették. A hegykup élén akkor a trák Zeusnak óriási szobra állott. A VIII. század közepén keresztény remeték választják lakóhelyeikül, kevéssel utóbb már kolostort is építenek rajta; a mai kolostor-gyarmat alapítójául Athanasios barát tekinthető, aki 968-ban kezdette meg Lavrát építeni; 1385-ben a mai kolostorok már mind állottak. (V. ö. Gass: Zur Geschichte d. Athosklöster. Brockhaus H.. Dia Kunst in den Athos-Klöstern, Lipcse 1891. (Képekkel.) Spratt: Remarks on the isthmus of mount A. Jour. of. th. Roy. Geogr. Soc. vol. XVII. Havass R.: Athosz hegy. Földr. Közlem. 1890.)

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Atholl

(ejtsd: etszöl, 1. hegyes és regény és vidék Perth skót grófságnak északi részében; a Grampian-hegyek és a Tay közt van a Killiecrankieszoros, mely hitessé lett a közelében 1689-ben vivott csatáról, melyben Graham of Claverthouse elesett. 2. A., helység Massachusetts ész.-amerikai államban, vasöntőkkel és gyapjuszövéssel, 1880. 4307 1.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Athole

a Stewart-Murray családnak hercegi címe, A család őse, John de Moravia, 1225 körül élt. A grófi rangot John Stuart kapta (1357), aki lorne-i James Stuartnak és Johannának, I. Jakab skót király özvegyének fia volt. E címet John Murray, Tullibardine grófja örökölte (1629). Ennek fia marquis lett 2676-ban; unokája pedig herceg (1715). A család a XVII. és XVIII. században a Jakobiták pártjához tartozott, amiért sok viszontagságnak volt kitéve. A család feje, ill. hercege (mint Strange gróf), tagja az angol felsőháznak. (Stephen, Diction. of Nation. Biogr. II. k.)

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Athniél

(héb. Othmiél), Kenaz fia. A Birák könyvének elbeszélése szerint (I. f. 11. v.) Kirjath Széfer (Debir) kanaánita várost meghódította, amiért jutalmul Kaleb leányát, Akhszát neki adta feleségül. Egy másik elbeszélés szerint (Birák 37.) A. szabadította meg az izraelitákat Kúsán Risathajim, Mezopotámia királyának nyomása alól.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Athleida

Igy nevezi a XIII. századbeli Varsói krónika Gejza magyar fejedelem nejét, Adelhaid lengyel hercegnőt. (L. Adelhaid.) Ezen krónika a magy ar hagyomány ellenében A.-ot mondja Szent István királyunk anyjának s vele hozza kapcsolatba azt a mondát, melyet Hartvik Szt. István születéséről az anya megnevezése nélkül beszél el. E monda szerint midőn A. már közel volt a szüléshez, megjelent előtte papi díszben Szt. István vértanu s így szólt hozzá: «Athleida asszony, bizzál istenben! Légy nyugodt, fiat fogsz szülni s az első, kinek e nemzetben korona van szánva. Légy rajta, hogy az én nevemet viselje.» Elámulva kérdi a nő: «Ki vagy te uram s mi a neved?» «én István vértanu - vagyok felelt emez - az első, ki vérét ontotta Krisztus nevéért.» Erre eltünt. Thietmár merseburgi püspök Beleknegininek nevezi A.-t, mit «Szép asszonynak» magyaráz, tulajdonkép azonban azt jelenti: «a fehér úrnő»; szerinte Beleknegini férfias hajlamokkal birt, lovagolt, vívott, szeretett inni. Határozott jellemével nagy hatást gyakorolt férjére s valószinü, hogy a kereszténységnek is ő nyerte meg Gejzát s nem az erdélyi Sarolta, mint régi forditásaink állítják, melyek A.-ról mitsem tudnak. Van egy vélemény, mely Belekneginit nem tartja egy személynek Adelhaiddal, tagadva, hogy az a Dewist, kinek a felesége volt, Gejza lett volna.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Athinay

1. Miklós. Az Aba nemzetségből származó Athinay család jeles tagja. élt a XIV. század eléjén. Híven harcolt Róbert (l.) Károly király mellett; Ezért őt Kőszegi (III.) Henrik fiai Péter nevü testvérével együtt elfogták; Athina várában (ma Vucsin Verőcemegyében) három évig fogságban tartották s egy ízben lófarkon meghurcoltatták, úgy, hogy majd belehalt. De még sem tántorodott el királya hűségétől s kiszabadulásá után Athinát a királytól ő kapta meg 1317-ben. Előbb a család Sopronmegyében Nyéken lakott. (Aujou kori okm. l. 427. Wenzel: Árp. okm. IK. 429.) 2. A. Miklós. Az előbbinek János nevü testvérétől származó unokaöccse. 1361-2-ben Olaszország- ban a «A nagy magyar társaság» nevü zsoldos-seregnek volt fővezére s mint ilyen Melfiben 1361-ben Nápolyi (l.) Johanna szolgálatába szegődött: (Anjoukori Dipl. Eml. II. 571 és 585.)

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Athinai

(Acsinai) Simon deák, Szapolyay Jánosnak hű követője, Szlavoniában Athina (Acsina, Ocsina) nevü helyből származott, mely től vezetéknevét vette. Elkisérte Szapolyayt lengyelországi számkivetésébe 1528-ban é. u. a. esztendőben őt küldte vissza Szapolyay Magyarországba 500 gyalogossal s mintegy 200 lovassal, hogy itt Ferdinánd embereiveL szerencsét próbaljon. Amint az országba lépett, mások is, nevezetesen Kun Kocsárd, segítségére mentek és Sárospatakhoz, mások szerint Kassához közel, szept. 25-én ütközött meg Ferdinánd embereivel, kik közül 500 gyalogost levágott s 1500 lovast megszalasztott; azonban nem szolgált igy a szerencse a következő esztendőben; ugyanis Katzianer Szapolyay János ujhelyi várát ötheti őstrom után tőle elvette, ő maga azonban ötvenedmagával a várból kiszökött. Budán volt, midőn azt Fels Lénárd, Ferdinánd fővezére 1530-ban megszállotta. A. egyike volt azon főembereknek, kik 1531-ben elleneztek, hogy Gritti Lajos magyarorsz. kormányzóvá tétessék, amiért Gritti A.-ra annyira megharagudott, hogy őt nemsokára, a sóaknák körül való lopással vádolván, felakasztatta.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Athina

Athénnék ujgörög elnevezése.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Atherman

(gör.) a. m. a hősugarakat át nem bocsátó l. Hősugárzás.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Athens

(ejtsd: etszensz), hét városnak és egy grófságnak neve az Egyesült Államokban; a grófság és ennek ugyanily nevü főhelye Ohio államban van; a grófság tar. 1138 km2, főhelyén van az állam főiskolája. A többi A. Alabama, Georgia, Kentucky, New-York, Pennsylvania és Texas államokban kisebb helységek.

Forrás: A Pallas nagy lexikona