Corispermum

L. (növ.), l. Poloskamag.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Corigliano

(ejtsd: Korillyáno), Calabro, város Cosenza olasz tartományban, 5 km.-nyire a Taentoi-öböltől, pompás olajfaligetek közt (1881) 13272 lak., kitünő mannaterméssel.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Coriolanus

Cn. Marcius, római patricius család fia, bátorságával már mint ifju kitünt, a volszk Corioli város elfoglalása ugyanis jórészt neki tulajdonítható s megszerezte számára a C. melléknevet, különben minden jutalmat visszautasított. A legbüszkébb patriciusok egyike lévén, a néppel szemben merevsége nem ismert tekintetet. A Kr. e. 491. Rómába fellépett éhinséget arra akarta felhasználni, hogy a néptől elvegye képviseletét, a tribunusokat. Ezek azonban a népgyülés előtt bevádolták s az elitélte. A bosszuvágy Róma ellenségeinek, a volszkusok táborába, Antiumba hajtotta, azzal a gondolattal, hogy ezek segélyével a plebejusokok megfenyíti. A volszkusok vezére, Attius Tullius szivesen fogadta s ketten Róma ellen vezették a volszk sereget. Utjokban könyörtelenül elpusztították a plebejusok birtokait, míg a patriciusokéi bántatlanul maradtak. A nép e miatt a patriciusokat azzal gyanusította, hogy C. szövetségesei s jóllehet a volszk sereg már Róma kapui előtt ütött tábort, vonakodott fegyvert fogni, ellenkezőleg minden áron békét akart. A nép elégületlensége annyira fokozódott, hogy a szenátus végre kénytelen volt C.-szal alkudozásba bocsátkozni. A szenátorok küldöttsége azonban épp ugy, mint a papoké eredménytelenül tért vissza, C. ugyanis a béke feltételéül azt tüzte ki, hogy Róma a volszkoktól elvett területeket visszaadja. Végre a római nők, élükön C. anyja Veturia és felesége Volumnia, mentek el a táborba. Az anya kérés megtörte a docas fiút, aki e szavakkal: Rómát megmentetted anyám, de elvesztetted fiadat, adta meg a jelt a visszavonulásra. Az egyik hir szerint Tullius felbujtogatására agyon verték, a másik tudósítás szerint számkivetésben ugyan, de igen magas kort ért meg.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Cornaro

Lajos báró, osztrák altábornagy, szül. 1830., megh. 1886 árp. 6. Részt vett az 1866. háboruban s az északi hadsereg első hadtesténél a táborkar helyettes főnöke volt. 1878. mint a második hadtest táborkarának főnöke működöt Bosznia és Hercegovina okkupációjánál s 1885 végén Dalmácia helytartója és Zára parancsnoka lett.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Cornelius

római püspök 251 márc.-253 jun., kit a karthatói Cyprián jogos püspöknek ismert el. Ellenpüspöke a tudós Novitianus volt. Centrumceeaeban számüzetésben halt meg. Hogy mártirhalála lett volna, ezt ujabban állították.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Cornelius

római nemzetség (gens), mely igen sok, részben patriciusi, részben plebejusi rendü családra oszlott. Ezen családok közül az ismeretesebbek Scipio, Sulla, lentulus, Dolabella, Cinna, Gallus és Taitus melléknevek által különböztetik meg magukat. - C. Nepos, l. Nepos.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Cormus

(növ.) a. m. növényszár; Cormus Spach, l. Almafélék.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Corgnale

(ejtsd: kornyále), szlávul Lokva Kornial, falu Sesana görz-gradiskai ker. kapitányságba. A Karszton, (1890) 1151 lak. Közelében van a C.-i barlang gyönyörü stalaktitákkal. K-re pedig van a st. kanziani (l. o.) cseppkőbarlang.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Cormontaigen

(ejtsd: kormoňtány) Lajos, francia várépítész. Szül. 1695., megh. 1752. Hadmérnökkari tiszt lett s mint ilyen Vauban erődítészeti randszereit több tekintetben módosította. Franciaország keleti határán több várat épített s hat várnak ostromlását igazgatta. Erődítészeti rendszere után épült Theresienstadt, Csehországban, 1780-tól 1790-ig. Az Architecture militaire par un officier de distinction (Hága 1641, s azóta többször kiadva) címü műve a vontcsövü ágyuk alkalmazásáig általánosan használt kézikönyv volt.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Cornelisz

(Cornelissen), 1. Jakab, hollandus festő és fametsző, szül. Oostoanerban s 1500 - 1530. Amsterdamban működött. Tőle való a hágai képtárban levő Herodias (1524-ből) s a müncheni pinakotékában látható kis mellékoltár. (A művein látható aláirás helytelen olvasása következtében egyideig Johann Walter van Assen néven nevezték.)
2. C. Cornelis, hollandus történeti festő, szül. Haarlemben 1562., megh. u. o. 1638 nov. 1. Karel van Manderrel együtt Haarlemben iskolát alapított, melyből igen jóravaló művészek kerültek ki. Kora legjobb művészei közé tartozott. Művei: Bathseba és Az elveszett flu (berlini muzeum), Venus és Amor (drezdai képtár) stb.

Forrás: A Pallas nagy lexikona