Browne

1. Ede, angol orientalista és utazó, szül. 1862. Cambridge-ben végezte tanulmányait. 1887-88. és 1890. beutazta Persiát és Sziriát, és ez alkalommal ez eddig homályba burkolt babizmus (v. ö. Babi) felekezet multját sikerült felderítenie. B. irta meg először a persa kormány által 1849. halára kinzott alapítónak, Bâbnak életrajzát, mig a szektának titkolt dogmáit a felekezetnek jelenlegi fejétől, az Acre-ban élő Behâtól tudta meg. B. művének cime: A travellers narrative written to illustrate the episode of the Bâb, I. Persian text, II. English translation. Megjelent a cambridgei egyetemi nyomda kiadásában (1891). V. ö. Catalogue and inscription of 27 Babi Mss. (Journ. of the Roy. Asiatic Soc. 1892. jul.)
2. B. Frances, angol irónő, szül. Stranolarban 1816 jan. 16. Gyermekkorában megvakult, de azért igen jó nevelésben részesült. Munkái; The star of Athéghéi, the vision of Schwartz and other poems (1844); Lyrics and miscellaneous poems (1848); The Eriksons (regény 1852); Pictures and songs from home (1856); Our oncle the traveller's stories (elbeszélések 1859); My share of the world, an autobiography (1861); regények: The Castleford case (1862); The hidden sin (1866); The exile's trust (1869); The nearest neighbour and other stories (1875); The dangerous quest. A story of 1745 (1866); The first of the African diamonds (1887).
3. B. György, birodalmi gróf, orosz tábornagy, szül. Skóciában, régi normann nemes családból 1698 jun. 15., megh. Rigában 1792 szept. 18-án. Tanult Limerickben, de hazáját, miután katolikus voltánál fogva állást nem kaphatott, elhagyta, s 1730. orosz hadi szolgálatba lépett, ahol bátorsága és elhatározottsága által elnyomta a testőrségnek Anna cárnő ellen kitölt lázadását. Ettől kezdve résztvett Oroszország minden hadjáratában. Először a lengyelek ellen harcolt, azután a Rajna mellett a franciák, majd pedig a törökök ellen. 1739-ben a Krocka mellett vívott szerencsétlen, kimenetelü ütközetben, török fogságba került. Miután a konstantinápolyi francia követ, Villeneuve, és az orosz udvar közbelépésére szabadon bocsátották, vezérőrnagyi rangot kapott s Lacy tábornok alatt résztvett a finnországi expedicióban a svédek ellen; különösen kitünt az 1742. svéd hadjáratban. A hétéves háboruban Zorndorf mellett megsebesülvén (1758), a háboru további folyamatában nem vehetett részt. III. Péter tábornaggyá nevezte ki s a Dánia ellen intézett hadjáratban ráruházta a fővezérséget, de miután elég bátor volt a cárt e háboru igazságtalan és politikailag is helytelen voltára figyelmeztetni, az országból számüzetett; mielőtt azonban még elutazott volna, Livland és Esztland főkormányzójává neveztetett ki. Ebben az állásában ez országok szerencséjére 30 évig müködött. 1779. II. József császár a birodalmi grófi cimet adományozta neki; II. Katalin, dacára hogy B. többször sürgette elbocsáttatását, egész haláláig nem mentette őt fel állásától, mert nem tudta őt nélkülözni.
4. B. Károly Farrar (álnéven Artemus Ward), amerikai humorista, szül. Waterfordban 1834., megh. Southamptonban (Anglia) 1867 márc. 6-án. Előbb nyomdai szedő volt, azután a Clevelandban megjelenő Plaindeater tudósítója. Itt kiadott szatirikus levelei csakhamar hirnevet szereztek neki. Egy kitünő cikke: A visit to Brigham Young révén a Vanity Fair humorisztikus hetilap szerkesztésével bizták meg. Munkái: Artemus Ward, his travels (1865); Artemus Ward in London (1867); Artemus Ward, his Works compete (London 1875).
5. B. Miksa, birodalmi gróf, osztrák tábornagy, szül. Baselben 1705 okt. 23., megh. 1757 jun. 26. Egyetlen fia vala B. Ulysses birodalmi grófnak, aki II. Jakab királynak bukása után 1690. hazájából, Skóciából elbujdosott s osztrák szolgálatban, 1731. megh. Mint fiatal katona a lengyel örökösödési, az olasz (1734), a tiroli (1735) és az 1737-39-iki török háboruban harcolt. 1739. az udvari hadi tanács tagja és Szilézia főparancsnoka lett, 1740. II. Frigyes elől Morvaországba vonult ugyan vissza, de Neipperg gróffal vállvetve márc. végén megint benyomult Sziléziába; Mollwits mellett ő vezényelte a jobb szárnyat, Chotusitz mellett pedig ő volt a fővezér, de mind a kétszer szerencsétlenül harcolt. A boroszlói béke után a franciák ellen indult Csehországba, később pedig Olaszországban harcolt a spanyolok ellen. 1745. Bajorországban és a Rajna mellett, 1746-48. pedig Olaszországban vitézkedett, ahol elfoglalta a Guastallát és Pármát, megszállta Genovát és még a Provenceba is betört. 1749. Erdélyország kormányzója, azután meg Csehország főparancsnoka lett. A hétéves háboru kitörése után a Kollin táján összepontosított hadsereg élére állították, de Lobosic mellett (1756 okt. 1.) makacs küzdelem után II. Frigyes által meggyőzetett, mire az Elba jobb partján haladva a Pirna mellett körülzárolt szász hadsereg fölmentésére sietett. Célját azonban nem érhette el. Miután II. Frigyes hadait, Csehországból kivonta B. is téli szállásra, Prágába vonult. Midőn az 1757. hadi terv megbeszélése végett Bécsbe ment, Mária Terézia kegyesen fogadta, de tervét a legfelsőbb hadi tanácsban elvetették. 1757 máj. 6. résztvett a Prága mellett vivott csatában és Schwerin első támadását győztesen visszaverte; ekkor azonban maga is sulyosan megsebesült. Utolsó percében a poroszoknak abbeli felszólítását, hogy adja fel Prága városát, bátran és önérzetesen visszautasította. Nevét a 36. számu gyalogezred viseli 1888 óta.
6. B. Ross János, amerikai utazó és humorista, szül. Irországban 1817., megh. az Egyesült-Államokban 1875. 18 éves korában az Ohión és Misszisszippin eljutott New-Orleansba, ott cethalászhajóra szegődött. De Zanzibárnál elhagyta a hajót és miután hosszabb ideig ott időzött volt, visszatért az Egyesült-Államokba, azok legnagyobb részét beutazta. Járt Európában, Ázsiában és Afrikában és mindenütt anyagot gyüjtött érdekes leirásaihoz és vázlataihoz. Legelső művei közé tartozott Etchings of a whaling cruise and whale fisbery (1846), amelyben Zanzibárról is szól. Később (1853) jelent meg: Yusuf, or the journey of the Frangi, palesztinai utazásának humoros leirása. A pacific-vaspálya mentén föltárt új bányavidékeket bejárta a kormány megbizásából és humorosan irja le ez utazásait a Washol-ban és a California adventures-ben. Egyéb művei: An American family in Germany (1866); The land of Thor (1867); Crusoes island with sketches in California (1864); Mineral resources west of the United States (1869); Adventures in the Apache country (1869, németül 1870).
7. B. Tamás, sir, angol filozófus, szül. Londonban 1605 okt. 1., megh. u. o. 1681 okt. 19. Gyakorló orvos volt Londonban. 1642. adta ki Religio medici munkáját (legujabb kiadása: London 1881), mely filozófiai hitvallásszerü irat, uj és merész gondolatokkal. További munkái: Pseudodoxia epidemica, or treatise on vulgar errors (London 1664); Hydriotaphia, or urn burial (London 1688). Összes művei 1686. jelentek meg, ujabban pedig 1851 (3 köt., London).
8. B. Vilmos, angol költő, szül. Tavistokban 1590., megh. Ottery St. Maryban 1645. Munkái: The sheperd's pipe (London 1614-20); Britannias's pastorals (2. rész u. o. 1613-16). B. Anglia legrégibb idill-irója. Összes művei: Works (London 1772).

Forrás: A Pallas nagy lexikona