bába1 bába fn 1. Szülésznő. 2. áGyermekjátékbanñ az a játékos, aki az elrejtett gyűrűt stb. keresi. Jöhet a bába, mekőtt a kása tizenkét órára. Sz: Ha megetted nálam nékűl, ne jöjjön ki bába nékűl!: (tréf) amiért nem adtál nekem is belőle, ne váljék az egészségedre! Kifingotta a bába a fogát: ákisgyereknek mondják tréfásan, amikor az első tejfogai, általában a metszőfogai kihullanakñ. Akkor látot vizet utójára, amikor a bába megmosta/megfürrösztötte: ászennyes, piszkos emberről mondjákñ. Km: Sog bába köszt elvész a gyerek: ha sok a parancsoló, nem megy a munka.
Forrás: Kálnási Árpád
