bajusz

bajusz bajusz, bajussz fn 1. Kukoricacső hegyén a csuhé alól kibújó selymes szálak. 2. Szőlőkacs. Úgy montuk, hogy a szőllő bajussza. 3. Görögdinnye kacsa. 4. A gabonafélék kalá­szán levő hegyes, érdes szálkák. Sz: Összeakasztotta véle a bajuszát (bajuszt): összetűzött vele. Hogy vág a bajusz (egíssíg dógába)?: hogy vagy? Ö: bőrbajusz, hatszálbajusz.

 

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár