bolond bolond mn/fn
I. mn 1. Kerge <juh>. 2. Bolond nagy: meglepően nagy.
II. fn 1. Bolondok esztendeje: a házasság első éve. 2. <Juh agyában> a kergeséget okozó élősdi betokozódásának az állat fején kitapogatható helye.
Sz: Kötöznivaló bolond: nyilvánvalóan saját érdeke ellen cselekvő ember. Falu bolongya: a falu tréfáinak céltáblája. Rájött a bolongya: bolondként viselkedik. Okozs bolond: játssza a bolondot, hogy előnyökhöz jusson. Hüje bolond: ténylegesen bolond, akit könnyen be lehet csapni. Járja a bolongyát: esztelenül viselkedik. Bolondot járat vele: rászed vkit. A bolond avval dicsekszik, amije nincs, az okos aszt is tagaggya, ami van: a bolondot a dicsekvés, az okost a szerénység jellemzi. Beszíj bolond, ég a Tisza, szalmával óttyák: nem hiszem, amit mondasz, mert ostobaság. Be sog bolongya van az Istennek!: <mondják bosszúsan, ha vki bolondságot művel>. Csiribiri, kamveréb, a bolondot kűdd odébb!: <mondják a hiszékeny emberről>. Áprilizs bolongya, felmászott a toronyba. Asz kérdeszte, hány óra. Fél tizenkettő. Vigyen el a mentő!: <a gyerekek a rászedett társuknak csúfolásként mondják április elsején>. Szedd el, vedd el, amit tucc! Tedd bolondá, akit tucc!: <tréfásan hangoztatott életbölcsesség, főként gyerekek mondják>. Kéd bolond ety pár, harmadik a bojtár: mindketten, ill. mindhárman bolondok.
Km: Bolond jugbúl, bolont szél fúj: a bolond ember csak bolondságot beszélhet. Bolonnak jár a szerencse: az a szerencsés, aki nem érdemli meg. Bolonnak az Isten is megbocsát: a bolondra nem szabad haragudni. Egy bolon százat csinál: a bolondos tettet, viselkedést stb. gyakran utánozzák. Úrtúl, bolontúl mindent fel kel venni: tőlük mindent el kell tűrni, nem érdemes velük vitába keveredni. Bolond az, aki magánál szebbet lát: mindenki legyen megelégedve a saját szépségével. Üres kamarának bolond a gazdasszonya: a családi szükség a pazarló gazdaasszony bűne. A bolond a botra szarik, az okos meg lenyaja: <az a fiúgyerek válaszolja, akinek a többiek azt mondják, hogy bolond>.
Ö. félbolond.
Forrás:
