bontás

bontás bontás fn 1. Levágott állat szétdarabolása. 2. <Gubakészítésnél:> a szálak megakadása. 3. <Szűrhímzésnél:> a már lehímzett fonál visszaszedése. Ö: bélbontás, kaptárbontás.

Forrás:

Debreceni cívis szótár