borító

borító borító, burító fn Vesszőkosár v. szita, amellyel a kotlót beborítják. Nr:  Ráborítottuk a szitát, a boritót a tyúkra, és hogy a tyúk nyugottan űjík, rátettünk ety fírfigatyát a szita tetejire. Ö: csirkeborító, halborító, kotlóborító, oldalborító, tyúkborító.

 

Forrás:

Debreceni cívis szótár