Népies, régies szavak szótára, jelentése
bujtás bujtás fn A kipusztult szőlőtőke pótlása oly módon, hogy a mellette levő tőkéről egy vesszőt lehajlítanak, és a földbe dugnak, ahol az gyökeret ver. Ö: lebujtás.
Forrás:
Debreceni cívis szótár