bütüs

bütüs mn Bütüs meccet: ákosárfonásban:ñ egyenes végűre vágott metszet. A vesszők tő felőli hajlatát bütüs meccettel lemeccük. Bütüs víg: a hordónak azon oldala, ahol a bütü van.

 

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár