búza búza fn
1. Búza feje: búzakalász. Hánynya a fejit a búza, jön kifele a búza feje.
2. Búzavetés. Vót ety hatalmas tábla búza.
3. A növény szemtermése. Eggyik hejt jött a törek, másik hejt jött a búza.
4. Búzaliszt. A búzakenyír tiszta búzábúl vót.
5. Búzával írő körte: nyár elején érő körte.
Sz: Ritka az a búza, mibe konkoj nincsen. Ritka az a szíp jány, kibe hiba nincsen (Nd.): ember hiba nélkül nincs.
Bort, búzát, békességet/bíkessíget!: <a magyar paraszt számára e három a legfontosabb>.
Fekete főt termi a jó búzát: <Debrecenben csak szó szerinti jelentésben él!>
Úgy áll a búza, mint a kűfal: egyenesen áll, nincs megdőlve.
Úty szereti, mind galamb a búzát, gelice a párját: nagyon szereti.
Nyugottan mehecc, nem mozs belőled szemezs/egy víka/tiszta búzát: <mondják a nem szívesen látott vendégnek, aki a készülő eső miatt nem akar távozni>.
Nr: Mindenszentek után a búzát hagyd a zságba! — tartották az öregek. Vagyis nem szabad későn vetni, mert már nem tud megerősödni, nem tud ellenállni a fagynak.
A búza három írísi szakaszon megyen keresztül: tejes írís. Amikor megírik, lehet aratni, tejjes írís vagy malombúza. És hótt írís, amikor megbarnul, túlírízsbe van, ekkor mán kíső aratni. Ekkor mán a fajsúját is veszíti. Ez a takarmánybúza.
Ö. cigánybúza, kopaszbúza, malombúza, őszbúza, Székács-búza, tarbúza, tavaszbúza, törökbúza, vámbúza.
Forrás:
