csapó csapó fn 1. Szűr- v. gubaposztó készítésével foglalkozó iparos. 2. Aratáskor a kasza nyelére erősített egy v. két hajlított vessző, amely a levágott gabona egyenletes dőlését biztosítja. 3. Az ostornak kenderből, rafiából v. lószőrből font vége, suhogója, amely csattanó hangot ad. 4. Ostorszerű eszköz, mellyel a csigázás nevű gyermekjátékban a csigát perdítik. 5. Légycsapó. 6. Ostorcsapó. 7. A madárfogó kalitka lecsapódó tetejének húzómadzaggal ellátott része. 8. áOlykor jégen is játszottñ csoportos gyermekjáték, melynek résztvevői hosszú sorban öszszefogóznak, az elöl állók megforgatják a sort, mire a sor végén levők messzire kicsapódnak; ostorcsapó. A jegen is jáccották a csapót, ostorcsapót. Nyóc-tíz gyerek jáccotta álta-lába, a kicsit tettík a vígire. Ö: csipicsapó, gubacsapó, kaszacsapó, ostorcsapó, szűrcsapó, tűcsapó.
Forrás: Kálnási Árpád
