csendes csendes mn/fn I. mn 1. Jó ízű, de kevésbé erős és szagos ápálinkañ. A jó pájinka asz csendes, simulíkony. 2. Csendes tűz: lassan égő tűz. A csendes tűz nem lobogva íg, hanem szíp csendesen. 3. Csendes nóta: lassú nóta, hallgató nóta. 4. Csendes a keze: ámesteremberñ nem termett rá a mesterségére, ügyetlen. Minden mestersígbe kerűt, aki nem termet rá a mestersígre, csendes vót a keze. 5. Csendes idő: jó idő. II. fn A csárdás lassúbb változata, ill. annak csak a lassú része. Sz: Tegyük el a csendest!: feküdjünk le! Húzza a csendest: mélyen alszik.
Forrás: Kálnási Árpád
