csitít csitít i <Hangosan beszélő, kiabáló, síró személyt v. hangos szavú állatot> csendre int, elhallgattat, mozgásában visszafog, megnyugtat. A füst alkalmas arra, hogy a méheket csitíccsa, elcsitíccsa.
Ö: elcsitít.
Ö: elcsitít.
Forrás: Kálnási Árpád
