címke

címke címke fn 1. áMézeskalácsosok nyelvében:ñ a mester nevével, címével és a termék szavatossági idejével, nevével ellátott matrica. Minden becsomagolt árura címkét ragasztunk. 2. Enyvezett üres kis papírlap, a könyv címének feltüntetésére. 3. Az előállító pékműhely árujegye, mesterjegy. Címkét tettünk a kenyírre, az vót ráírva: Kosztely Pék.

 

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár