asszony asszony fn Asszony gongya: a ház körüli teendők. Sz: Asszony a talpán: áolyan asszonyra mondják, aki megállja a helyét, mindenhez értñ. A rendes asszony szombaton süt, hétfűn mos: —. Ráfekütt az asszony a gatyára: (tréf) áannak a férjnek mondják, aki későn kelt felñ. (Ennél a háznál is) az asszony horgya/ viseli a kalapot: az asszony az úr a háznál. Ott asszony viseli a kalapot: ua. Megenném a szíp asszon fősztyit: megéheztem. Akarmijen öreg asszony, ha fírhe megy, csak menyasszony: a későn férjhez menő nő számára is új élet kezdődik. Km: Asszonnak szájába a karja: az asszonyok szóval védekeznek és támadnak. Az asszonnak három szüksíges: bű píz, kellemetes fírfi, szárasz fa. Három asszony egy vásár: az asszonyok szeretnek hangoskodni. Két asszony hetivásár, három asszony zsigvásár/országos vásár: az asszonyok szeretnek és tudnak hangoskodni. Szíp asszomba kicsi hiba nem naty kár: álényegtelen hiba észrevevésekor, elnézést kérően mondjákñ. Az asszonnak szíles a kötője sokmindent eltakar: a család belső viszályait a jó feleség nem viszi a nyilvánosság elé, hanem titkolja. Az asszonyt az első ingibe kel megverni: mindjárt az esküvő utáni héten. Az asszont a szája szokta megverni: a veszekedős, szájaskodó asszonyt a férje veréssel bünteti. Szegíny asszony vízzel főz: —. A píz olvasva, az asszony verve jó: áa feleség kiszolgáltatott helyzetére utaló elavult felfogásñ. Az asszony olvasva, a píz verve jó: ácsapodár férfiak szerintñ. Ö: ángyomasszony, anyámasszony, bábaasszony, bejáróasszony, belesasszony, főzőasszony, gazdasszony, herélőasszony, húgomasszony, ifiasszony, javasasszony, jósasszony, kenőasszony, kenősasszony, kérőasszony, kiadóasszony, kisasszony, komaasszony, komámasszony, komjaasszony, kommendálóasszony, kötőasszony, kötözőasszony, látóasszony, menyasszony, menyeasszony, mesterasszony, nagyasszony, napamasszony, nászasszony, öcsémasszony, öregasszony, rézasszony, siratóasszony, sógorasszony, sütőasszony, szakácsasszony, tudósasszony, virrasztóasszony.
Forrás: Kálnási Árpád
