asztal asztal fn 1. A cséplőgép teteje, ahol az etető és a kévék kötelét kibontó v. elvágó munkások, rendszerint lányok állnak. 2. áAz aratógép része.ñ Az aratógépnek vót egy nagy, széles asztala, azom vót a kelepce. 3. A fazekaskorong fedőlapja. Sz: Asztāra csap: határozott fellépéssel rendet teremt. Ö: boncolóasztal, festékasztal, gomolyaasztal, gyalogasztal, gyaluasztal, kockaasztal, kihúzóasztal, nagyasztal, sajtnyomóasztal, szabászasztal, szabóasztal, szervízasztal, szűzasztal, tarkázóasztal.
Forrás: Kálnási Árpád
