dicsőség dicsősíg fn
1. Érdem. Na és ugye hát abba az időszagba ijen jelszavak vótak, hogy aki nem dógozik, ne is egyen, gyermeket szülni lánynak dicsősíg, asszonynak kötelessíg, mek szóval a pártot istápolni kelletett, meg isteníteni eszt a piszkos komonista világot, hogy őszinte legyek, habár most izs benne ílünk még.
2. Becsület.
Sz: Nem válig dicsősígire: <tette> nem válik becsületére.
Mán nem sokájig bírja a dicsősíget: <pl. ruha> nem sokáig tart.
Forrás: Kálnási Árpád
