dikó

dikó dikó fn Deszkából ácsolt, esetleg gyékénnyel befont v. szalmával töltött, keskeny ágy. Vót etyszeméjes mek kétszeméjezs dikó is. A dikó díli álomkor a tanyán a gangra úgy vót kitíve. Ö: deszkadikó, hársdikó.

 

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár