diófa dijófa fn
Sz: Asz (h)iszi, hogy övé a dijófájig: mindent megenged magának.
Rokon Ádámrúl, Évárúl meg a nagy dijófárúl: nem rokon.
Aggyon isten minden jót, dijófábúl koporsót: ámondóka.ñ
Nagyapám ültette a dijófát, én szedem le a dijóját: áutalás arra, hogy a diófa sokára hoz termést.ñ
Nr: A diófáról a diót rúddal kell leverni, hogy a fa megszabaduljon a száraz ágaktól, és a következő évben is jól teremjen.
Forrás: Kálnási Árpád
