dolog dolog fn Vmivel kapcsolatos feladat, tennivaló. A jószág dógát elvígeszte. Sz: Dógom felől ráírek: nincs más dolgom, tehát elvégezhetem a szóban forgó feladatot. Büdös neki a dolog: lusta, nem szeret dolgozni. Nem járt ott, ahon a dógot osztogattyák: ua. Elmenne a dolok temetísire: ua. Eriggy a dógodra, macskaszar az órodra: (tréf) távozz innen, ne zavarj! Van ecs csep jó dógod: bolond vagy? (Ennek) Ecs csep jó dóga sincs: ez bolond. E kel nekem, nem a dolog: ámondják tréfásan vmi jó ételre, italra.ñ Egy dologbúl kettőt csinál: olyan rosszul végzi el, hogy emiatt ismét meg kell csinálnia. Ezer a dógom mek kettő: (tréf) sok dolgom van. Elment dógára: szarni ment. Elment félrevaló dógára: ua. Sok a dolog, min szorgos, sok a gyerek, mind rongyos: ászorgalmas ember mondja igyekvése magyarázatáulñ. Jó/Ojan dóga van, mint a kutyának a karó köszt: (tréf) rosszul megy a sora. Km: A dolog nem szígyen: nincs emberhez méltatlan munka. Annak izs dóga vóna, akit akasztani visznek: még neki is lenne feladata, ha élhetne. Ö: jódolog, nagydolog, tréfadolog.
Forrás: Kálnási Árpád
