eláll eláll i
1. Elfárad, kimerül. Egíszen eláltam a sok menízsbe.
2. áTestrészñ hidegtől v. fáradtságtól meggémberedik.
3. Kiáll, elvisel vmit. Hideg van, már elállom az ujjast.
4. Elszegődik vhová. A jány elált cselédnek.
5. Eláll a szava: többé nem tud beszélni, haldoklik. Estére mán elállott a szava, haldoklott. — Farkas Julcsa gyenge szava elállott. (Nd.)
Forrás: Kálnási Árpád
