eleje eleje fn 1. Vminek a legértékesebb része, színe-java. Megőrlette az uram, és már úgy hoszta haza, hogy az eleje vót a tiszta liszt. 2. Domborodik az eleje: áterhes asszonyñ hasa nő. Sz: Se eleje, se veleje: értelmetlen, zagyva beszéd. Ö: házeleje, rézeleje.
Forrás: Kálnási Árpád
