elő1 elő fn 1. áVetéskor, aratáskor, kaszáláskor, kapáláskorñ az a földsáv, földdarab, amelyet egyszeri végighaladással munkálnak meg. 2. Egy kaszavágással ledöntött gabona- v. fűcsomó. 3. Egyszerre felszántott földcsík. Kis előket fog az eke. 4. áGubacsapóknál:ñ a vetett motolla szövésnél használt elnevezése. Ö: ingelő, lángelő, rézelő.
Forrás: Kálnási Árpád
