esztendő

esztendő esztendő fn Kitőtt az esztendeje: az egy évre felfogadott cselédnek lejárt a szolgálati ideje. Sz: Hét szűk esztendő: nélkülözésekkel teli évek. Ojam, mint a hét szűk esztendő: ávmi minőségének a jellemzéséreñ. Ugrál, mind Döbröndi, aki hét esztendőbe fordul eggyet: nagyon lassú. Ojan, mint az alsó malomkű, minden hét esztendőbe fordul eggyet: nagyon lassan dolgozik. Km: Eccer esik esztendőbe karácsony: áolyankor mondja a szegény ember, amikor erején felül való kiadásra, lakomára stb. szánja el magátñ. Telik az idő, múlik az esztendő: az idő eljár. Nr: A bíres monta újéfkor, amikor kitőtt az esztendeje: "Ellik a Tuni, köjköddzik a puli, babázik a Juli, bajba vagy mozs Gyuri". A bíresek köszt járta ez a rigmus. Ö: apródesztendő, szökőesztendő.

 

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár