fedés

fedés fedís fn 1. Háztető. 2. Kazal teteje. 3. Ősszel a szőlőtőkék betakarása földdel. A fedís, amikor ősszel elfedik a szőlőt, hoty ki ne faggyon. 4. Szálvesszős fedís: a késő őszi fedéskor egy vagy két szőlővessző elföldelése abból a célból, hogyha a föld feletti vesszők lefagynak, akkor ezekből alakítanak ki termővesszőket. 5. áVadászatban:ñ álcázás. Fedízsbe: bokrok cserjék védelme alatt.

 

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár