feles mn/fn I. mn 1. áA hozam feléért végzett munkával kapcsolatban.ñ Feles tartás: egyezség, melynek lényege, hogy három évi gondozás után a juhász megkapja a birkanyáj felét. 2. A hozam feléért termesztett ápl. kukoricañ. Vót feles tengeri mek feles kolompír is. 3. Feles kaszálás: a lekaszált fűmennyiség feléért végzett kaszálás. Feles kaszálás a Hortobágyon vót rendesen, lekaszálták, kétfele rakták, eggyik fele azé, aki lekaszálta, a másik a városé lett, mert a Hortobágy Debrecen városé vót az egísz. A törzsguját, törzsménest a város ebbűl takarmányoszta télen. 4. Földet a termés feléért művelő ábérlőñ. 5. Feles hegyezís: ákosárfonásban:ñ a vessző megfelezése és ferde irányú elvágása. II. fn Feles bérlő. A feles felezsbe bírta a fődet, vagyis a termís fele a gazdájé vót, a fele meg az övé.
Forrás: Kálnási Árpád
