féreg fíreg fn 1. Bélféreg.
2. Nyű. Fírge van a disznónak.
3. áÉlősködő rovarok, légy, szúnyog, bolha, tetű stb. gyűjtőneveként.ñ Níha valami fírek támatta meg a növínt.
4. áKártékony rágcsálók és kisebb ragadozók patkány, hörcsög, görény, menyét stb. gyűjtőneveként.ñ És akkor aszt atták ötven kilózs zságba, papírzságba, és én asztat kiöntöttem azír, hogy nehogy valami fírek hozzámenynyen.
5. Farkas. Mink a farkast fíregnek híttuk, meg montuk toportyánfíregnek is.
Sz: A fíreg egyen meg!: ászitkozódásñ a farkas faljon fel! Visít, mint a fába szorult fíreg: nagyon visít. Nr: A ló beleiből a férget úgy pusztították ki, hogy az abrakjába piritott rozsot kevertek.
Ö: drótféreg, fehérféreg, feneféreg, futrinkaféreg, gabonaféreg, lóféreg, patkányféreg, rozsféreg, toportyánféreg, tüdőszőrféreg.
Forrás: Kálnási Árpád
